Áramforrások soros kapcsolásánál miért adódnak össze a feszültségek?

Nem, nem.

A feszültség az az erő, ami az elektronokat hajtja.

Ezek meg összeadódnak ilyenkor.

Minden hasonlat sántít, de én mégis leírom.

.

Valamit fel akarsz tenni a 4,5 m magasan lévő helyre, de csak 1,5 m-es botjaid vannak.

Összekötöd sorban a 3 db 1,5 m-es botot.

Ahol az elsőnek 'vége', ott a második 'eleje', tehát a második is csak 1,5 m, de a vége már 3 m-en van. Ugyanezt megcsinálod a harmadikkal is - és a 3 db 1,5 m-es bottal sikerült 4,5 m-re feltenni az akármit.

Ami ez első 'vége", az a második 'eleje', tehát a 1,5 m-es botokkal máris 3 m-re érsz el.

.

Ebből következik, hogy soros összekötésnél a botok hossza összeadódik, az elemek soros kapcsolásánál a feszültségük úgyszintén a kettő összege lesz.

Mi lenne?

Visszaérsz az előző bot elejére.

Ilyenkor összecsukódik.

„ A "legtávolabbi" áramforrás esetében értem is, mert mire áthalad a másik kettőn addigra felgyorsul. De ha a "legközelebbi" áramforrásról válik le az elektron, akkor azt csak 1,5V feszültség hajtja - legalábbis így lenne logikus számomra. ”

Teljesen igazad van, ha a második és a harmadik áramforrás között válik le az elektron, akkor csak a harmadik áramforrás gyorsítja mielőtt beleütközne a fogyasztóba.

A feszültség azonban nem az, hogy milyen gyorsan megy az elektron, hanem az, hogy egy tetszőleges kört megtéve az elektron mennyire gyorsul fel. Az meg akárhonnan indul, mind a hármon átmegy egy kör alatt.