A cargo rakétaindításoknál miért nem használnak launch escape towert?

"egy launch escape tower drágább az űrbejuttatással együtt mint az Amerikai Hadsereg szupertitkos űrsiklója?"

Annál nem.

De nézd meg azt is, mekkora az a sikló, milyen rendszer tudná azt biztonsággal leválasztani és lehozni.

Hát az emberes repülések launch escape rendszere tutira nem.

Vagyis, fejleszteni kéne rá egyet.

És a fejlesztés az, ami rohadt drága.

Drágább a csilivili drága felhordandó műholdaknál.

A cargo fellövések általában csurig, utolsó grammokig meg vannak rakva a gazdaságosság érdekében. A mentőtorony meg szerintem közelíti, ha nem túllépi a tonnát.

Ennyivel kevesebb hasznos teher lenne felvihető.

És akkor még nem is beszéltem a szállítmányokat védő "fairing" burkolatról, ami egy ilyen kialakításnak állatira útban lenne, szóval kéne más, plusz védelem a "max Q" idejére.

Még egy fontos dolog.

Az emberes űrhajók kialakítása, tervezése az escape towerrel együtt történt, hogy azt hordani tudják, az egyetlen, integrált egységként tudja azokat leemelni és elvinni, ha kell.

A kialakítás hengeres és viszonylag áramvonalas.

Kérdem én, erre nagy extra plusz tömeg nélkül hogy raknál tornyot?

[link]

[link]

Arról nem is beszélve, amikor egy rakéta kismillió műholdat visz egyszerre.

A fairing kell ahhoz is, hogy egyáltalán elég áramvonalas legyen a fellövéshez.

Akkora plusz tömeg, annyi fejlesztés kéne a cargo szállítmányok ilyetén mentéséhez, hogy nem éri meg, bármennyibe kerül is, ha rakétahiba miatt kuka lesz.

Megjegyzem, még az emberes küldetések sem rendelkeztek mindig ilyennel.

A Gemini űrhajóknak sem volt, helyette az űrhajósokat a kabinból katapultáló ülései voltak, saját rakétával, ejtőernyővel.

Ha szükség lett volna rá, minimális túlélési esélyt adott volna.

Max Q alatt esélytelen lett volna, nem is beszélve a Geminik kabinlégköréről: tiszta oxigén. És ebben indult volna be a katapult rakétája. Szerinted?

Még jó, hogy nem kellett.

De cserébe az űrhajósok a teljes misszió alatt tiszta oxigén légkörben ültek pár száz kiló rakéta-üzemanyagon.

Na csak hogy szépüljön a kép, LESZ menekülő rendszeres cargo űrhajó.

Az új SpaceX Cargo Dragon.

A Crew Dragonnal megegyező kimentő rakétái lesznek.

De a mindenféle formájú műholdak felhordására továbbra sem lesz ilyen.

Még egy dolog: a cargo szállítmányokra is létezik biztosításkötés.

Tutira nem filléres, nézve a jó 1%-os esélyt a hibára, de van.

Megsemmisül?

Fizet a biztosító.

Emberes küldetésnél ez azért beláthatóan nem lenne egy 100%-os megoldás.

Ezért van az escape tower.

Amúgy a Space Shuttle utoljára a tervezési fázisban rendelkezett bármi mentőberendezéssel hiba esetére.

135 fellövésből kétszer történt katasztrófa és ebből egyet talán megmentett volna, ha van.

"Ez szimplán nem igaz."

De, igaz.

Katapult-lehetőség csak az Enterprise-ben volt, ami csak légköri tesztekre épült, sosem lőtték fel, a Columbiában meg csak KETTŐ katapult-ülés volt, így az ötödik missziótól, amikor már több mint két utas volt, letiltották ezt a két katapultszéket is.

Kabin-leválasztás alapból nem építettek be.

A maradék biztonsági funkció a shuttle leválasztása a boosterekről és a tartályról, majd visszatérés siklórepüléssel csak a fellövés azon szakaszában volt működőképes, ahol már az egész elég sebességet és magasságot ért el. És mivel nem volt semmi lehetősége a rakétáktól, tartálytól GYORS távolodásra, megmaradt a sikló szerkezeti sérülésének veszélye, ami a hazasiklást lehetetlenné tette volna.

A sikló a saját hajtóműveivel képtelen volt "menekülésre".

Konkrétan az indítóállványon, illetve a felszállás első gyorsító fázisában történő veszély fellépésekor a személyzet NULLA menekülési lehetőséggel rendelkezett.

Pont ott, ahol az "escape tower" a legfőképpen kell ,hogy tegye a dolgát.

Gyakorlatilag pont ott nem volt semi

" A launch escape towert rá lehet rakni a fairingre is mint pl a Soyuz csinálja. Ott sem a paplannal bevont űrhajóra rögzítik, hanem az azt védő fairingre."

A Szojuzoknál a "fairing" így néz ki:

[link]

Általános, műholdat, egyéb cargót szállító űreszközöknél meg így:

[link]

Remélem sikerül észrevenni a szilárdságtani különbséget.

Tojáshéjjal nem lehet terhet emelni. Főleg több G-s gyorsulással, akár max Q alatt is.

"Nem sok fogalmad van a rakétákról."

Éljen az egoizmussal táplált lenézés.

#17

Taplóságból jeles. Érvelésből nem annyira. Wadmalacnak két érvére reagáltál (abból az egyiket cáfolta). Nekem (10. válasz) közvetve egy érvemre, az orrburkosra (fairing).

Ezzel kapcsolatban valóban igaz, hogy a fairingra is lehet szerelni mentőtornyot, csak nyilván akkor 1. a burkot meg kell erősíteni, 2. belül rögzítési pontokat kell kialakítani, 3. a műholdon is rögzítési pontokat kell kialakítani, és 4. valahogy meg kell oldani a rögzítést. Ez mind plusz tömeg, egy olyan iparban, ahol szó szerint minden kilogramm számít. Ráadásul főleg a műholdakon kialakítani a rögzítési pontokat nem olyan egyszerű, hiszen a műholdak nem meglepő módon nem egyformák.

De még ha működik is a rendszer, szépen leírtam, hogy még milyen buktatók vannak. Ezekre az érveimre az égvilágon semmit nem reagáltál.

sadam: egyetértés.

Pont erről van szó, hogy a Szojuz "fairing" burkolata egy, a hajóhoz passzoló egyedi darab, megfelelő merevítésekkel, rögzítésekkel, kifejezetten ehhez a szállíytmányhoz, gyakorlatilag sorozatban gyártva, az általánnos fairing meg ehhez képest igenis egy tojáshéj, csupán a max Q elviselésére méretezve, univerzálisra tervezve.

A cargóhoz szállítmány-fajtánként kéne egy egyedit építeni-tervezni a katapult-torony hordására, amire egyértelműen nincs reális költség- és súlykeret.

A "szakértőnket" inkább már nem is minősítem.