A cargo rakétaindításoknál miért nem használnak launch escape towert?

Mint írták, többletköltség (mivel többlet teher) a mentőrakéta felszerelése. Többletköltség a kifejlesztése. Aztán valahogy rögzíteni kell a mentőrakétát. Mire rögzíted? Az űrhajóknál vagy az űrhajó tetejére rögzítik (pl. Szojuz) vagy az új amerikai űrhajóknál (SpaceX, Boeing)be van építve az űrhajóba. A műholdakat (és az X-37B-t is) egy orrkúp védi. Arra nem volna praktikus a mentőrakétát rakni, mert nincs közvetlenül a műholdhoz rögzítve. Akkor rakják be az orrkúp alá? Az erősen megnöveli a helyigényt, így az orrkúp tömegét és légellenállását. Ez megint plusz költség (illetve kisebb hasznos teher). És ha az orrkúp leválása előtt van baj? Elég problémás áttörni az orrkúpot.

Aztán tegyük fel, hogy van mentőrakéta, működik is. Mi lesz a műholddal ezután? Eleve, ha a sűrű légkörben van a baj, a műhold marhára nem aerodinamikus, valószínűleg szétszedné a légellenállás. De ha mégsem, hogy jut le a földre? Az űrhajóknak van saját leszállórendszerük (ejtőernyők, stb.), de műholdak érthetően ilyennel sincsenek felszerelve. Az ilyenek fejlesztése nem olcsó, illetve megint csak plusz teherről van szó. És hova száll le a műhold? Ha a tengerbe zuhan (ereszkedik?), akkor biztosítani kell valamit, ami fenntartja. Ráadásul az a tengervíz nem valószínű, hogy jót tesz a műszereinek, akármilyen finoman teszik le. Még ha meg is menthető, akkor is valószínűleg csomó alkatrészt ki kell cserélni. Plusz takarítás, ...

Ezt most vesd össze azzal, hogy a jelenlegi rakéták megbízhatósága általában 95% fölött van. (Atlas V - 83 indításból egynél volt részleges hiba, Falcon 9 - 84 indításból egy részleges és egy teljes kudarc, plusz volt egy indítás előtti robbanás (mondjuk azon nem segít a mentőrakéta).) Szóval úgy kéne elérni a biztos leérkezést, hogy az összes költség (beleértve a hasznos tömeg csökkenését is) kijön a teljes költség legfeljebb 5%-ából (de inkább kevesebből).

A legtöbb műhold üzemeltető sokkal egyszerűbben jár el: biztosítást kötnek. Ha elfüstöl a rakéta, visszakapják a műhold árát (plusz esetleg kiperelnek némi pénzt a rakéta üzemeltetőjéből is). Persze így komoly kését szenvedhet a műhold indítása, de a fent felsorol okok miatt ez a biztonsági rakétás esetben is így volna, ha egyáltalán kivitelezhető lenne.

Egyébként az X-37B-ből két példány épült. A rakéta 95%-os megbízhatóságával számolva (ami igazából alulbecslés) is kijön kb. 40 indítás. Ehhez képest eddig 6-szor indították 10 év alatt...