Mivel foglalkozik egy hálózatkutató?

Kapaszkodj meg! Ugyanaz!

Nem specializálódik. Mindig is ugyanazt tette.

A hálózat talán ismerős fogalom. Adott egy rakás pont, közöttük kapcsolatok. Például hálózat egy intézmény, mondjuk a kormány. A miniszterelnöktől a kormányhivatalok (minisztériumok) takarítójáig. Ezek mind kapcsolatban vannak, például a munkaköri leírásuk alkalmas ennek bemutatására. De beszámít ide régi ismeretség, közös sörözés vagy kirándulás is. Sőt, ezek gyakorisága. Ugyanezt elmondhatod egy utcáról, városról, a vadászokról és azokról az állatokról ahol ezek működnek. És igaz ez a vírusokra is csak másképp. Továbbá a vírusok és emberek kapcsolatára (ilyen kapcsolat például az én egészségi állapotom, immunrendszerem, mostani szokásaim, vagyis hol járok, van-e ott fertőző ember stb. Tehát meglehetősen jól leírható az én kapcsolatom a vírusokkal).

A hálózat lényege, hogy vannak objektumok (emberek, állatok, vírusok, tárgyak, berendezések, bármi). Ezen objektumok között egy csomó kapcsolat írható le. Sőt az is, hol nincs kapcsolat, hol milyen szoros, miből mi következik. Az objektumok és a közöttük lévő kapcsolatok a hálózat. És mind ugyanúgy viselkedik, ezalatt az értendő, hogy ha ismert az objektumok egy csomó tulajdonsága, a kapcsolatok egy csomó adata, akkor meg lehet mondani, hogyan fog ez alakulni a jövőben. Ami még pikánsabb, azt is meg lehet mondani, hogy az ismert adatok alapján mekkora a hibahatár. Tehát (hogy szemléletes legyen) mondjuk lehet rajzolni egy vonalat, ez a várható viselkedés. Lehet mellé két másikat, hogy a bizonytalanság e kettő közé esik. Ez ugyan jó bonyolult számolás, de meg lehet tanulni.

Az, hogy valaki fizikus, ad egy világképet. Az meghatározza, hogyan szemléli a világot. Amikor kiválaszt egy témát, amit művelni fog (jelen esetben a fizikai jelenségektől elvonatkoztatva: mondjuk kiindulhat egy elektromos hálózatból, később még pár másik konkrét hálózatból, még később már inkább az érdekli, miként viselkedik maga a hálózat, tehát mindegy, miből áll), akkor a szemlélete valós világ törvényszerűségei alapján működik (azaz szigorúan csak a bizonyíthatót, tapasztalhatót, megfigyelhetőt fogadja el).

A filozófiában a gondolkodás elmélete vagy a világ működése egy művelt terület. Természetesen kezdetben (a tudományág kialakulása elején) konkrét dolgokat vizsgál (hogyan gondolkodik a tudós, a közember, a bürokrata, politikus stb.). aztán azt vizsgálja, mi bennük a közös, mi a különböző és miért. És ez a tudományág akkor lesz gondolkodáselmélet, ha már nem számít, hogy tudós vagy kőműves gondolja. Ugyanez a helyzet Barabásival. A hálózatelmélet azt vizsgálja, miként viselkedik nagyon sok objektum adott feltételek mellett. Ezért tudja ő megmondani, miként alakul a járvány. A valószínűségszámításból ismert, minél több esemény lefolyását ismerjük, annál pontosabb lesz a számítási eredményünk. Hát itt az összes objektum a teljes emberiség, több mint hatmilliárd ember. Elég pontos jóslat adható. Például ebből Magyarországra nézve más kissé óvatosabban fogalmazna. Végülis tízmillió alig több egy ezreléknél.

Nem tudok segíteni. Nem értetted meg, amit írtam. Nem emberi hálózat kutató, nem víruskutató, nem elektromos hálózat kutató, nem társadalomhálózatkutató. Vannak ilyenek is, de az más.Ez simán hálózatkutató.

Reméltem, a gondolkodást, mint fogalmat jobban ismered, ezért próbáltam azt a hasonlatot. Világosan elmondtam, a tudós olyan amilyen, lehet vizsgálni a gondolkodásmódját. Nyilván sok érdekeset lehet megtudni róla, ha ismerjük a tudósokat. A kőműves is olyan amilyen, az ő gondolkodásmódját is lehet vizsgálni, ehhez ismerni kell kőműveseket. Ha azonban ezektől elvonatkoztatunk, akkor a gondolkodásmódot is lehet vizsgálni. Nem a kőművesét, az orvosét, az enyémet, a tudósét. Hanem magát a gondolkodást, mint folyamatot. Aki erről akar mondani valamit, az érvényes rám, a tudósra és a kőművesre. Nem kell azokat ismerni.

A hálózatkutató nem a járvány, nem az emberi test és nem a vírusok működését vizsgálja, arra ott vannak a megfelelő emberek. Ő az ezekből álló hálózatot vizsgálja, és lesz mondanivalója. Amit mond, az érvénes az én természetemre, a vírusra és a járványra.

Aki nem ismeri a havat, iszonyatos neki elmagyarázni, mi az a fehér képlékeny valami, ami hideg és mégis jó (valamire). Nos neked el kellene valamit magyaráznom, amit elképzelni sem tudsz. Hoyg mondjam el, hogy hasznos ez a hideg fehér valami. Hogy létezik hálózatkutatás és az nem fikció, nem mágia.

"Tehát te azt mondod hogy csak úgy minden konkrétum nélkül, minden tudományágon felül létező dolog a "hálózat" fogalma, ami önmagában is értelmezhető."

Nem, nem ezt mondta a válaszoló.

Azt mondta, hogy a hálózat viselkedése nem függ a hálózatot alkotó elemek általunk megtapasztalható fizikai megjelenésétől (pl. a hálózat viselkedése szempontjából lényegtelen, hogy a vírusok terjedését modellezzük vagy egy nagyvárosban a gépkocsik közlekedését).

Ha szabad beleszólni, talán a valószínűségszámítással lehet szemléltetni, hogy mennyire mindegy, hogy mik közül való kiválasztás-kiválasztódást nézünk.

Hogy mindegy, hogy színes golyók, zöldségek vagy emberek közül való csoportok létrejöttének az előfordulási gyakoriságát vizsgáljuk.

A valószínűségszámítási feladatok könnyen átírhatók más megnevezésekkel kapcsolatosra, mégis ugyanazt a valószínűséget mutatják.

"De nekem kicsit kuruzslás hangulatúnak tűnik"

"Valahogy nem hiszek az ilyen 21. századi polihisztorokban..."

"Na ez az amit nem hiszek el."

Neked a vallás/ezotéria kategóriában kellene a kérdésedet feltenni a tudományhoz való, felvilágosodás előtti hozzáállásoddal, kedves Időutazó! (Az, hogy bizonyos dolgokat nem vagy képes felfogni, nem ciki. Nem lehet mindenki intelligens. Az a ciki, hogy a hitrendszered meghaladására képtelen vagy.)

Remélem, retúrjegyed van.