Fizikailag hogyan valósul meg a hideg és a meleg, a hőmérséklet?
Olyasmit tanítottak régen, hogy a részeskék egymástól távol meg egymáshoz közel vannak. De mi van tulajdonképpen az olyan forró dolgok belsejében, amitől az a pusztító forróság van bennük? És mitől fagy meg valami? Értem, hogy a fény például melegít, de fizikailag hogyan írható le, akár részecske szinten a hideg és a meleg?
Ha távol vannak egymástól a részecskék, és ettől lenne valami hideg, akkor a gázok nagyon hidegek lehetnének, mert semmi összetartó erő nincs bennük, így a részecskéik is nagyon messze kerülnek egymástól.
Ne nevessetek ki egy ilyen nagyon alapvetőnek tűnő kérdésért. Nem látok bele az anyagokba, részecskéikbe, csak valamikor tanítottak valamit, amit semmi nem indokolta, hogy megjegyezzem, mert semmi gyakorlati oldala nem volt.
válasza: válasza: válasza:Csak megerősíteni tudom #1 -et és #2 -t.
Az atomok és molekulák rezgése a hő. Az majdnem mellékes hogy egy picit ettől a rezgéstől el is távolodhatnak egymástól. Hőtágulás.
Viszont ha egy anyagban nagyon mozgolódnak ezek az összetevők akkor elérhet egy olyan szintet ahol az anyagodat összetartó erők / kötések egy része felszakad túl gyengévé válik hogy tovább összetartó erő legyen.
Egy szilárd anyag ilyenkor felolvad a folyadék gázneművé válik stb.
És ugyanez visszafelé. Ha a rendszeredben csillapodik a hőmozgás azaz az összetevők rezgései akkor újra kialakulnak a kötések.
Ez meg a lecsapódás ha gázból folyadék lett vagy fagyás ha szilárd lett az eredmény!
A kötési energiák változása a fagyáshő vagy másként olvadáshő illetve a párolgáshő ("kicsapódáshő").
Ez például jégél azt jelenti hogyha energiát viszel be a rendszerbe (többet mint amitől meg tud szabadulni) akkor melegedni kezd egészen az olvadáspontig. Ami vízjég esetében 0C -fok. Ekkor ha ugyan azt az energiát továbbra is beviszed melegedni nem fog hanem olvadni fog. Ez addig tart amíg az összes jég el nem olvad. Az energia az olvadásra fordítódik és nem a melegedésre.
Ha minden jég elolvadt akkor melegszik tovább a rendszered.
Ha egy forró vashoz hozzáérsz akkor a rezgéseit átadja az ujjadnak és az ujjadban a fehérjemolekulák olyan ütemben kezdenek rezegni hogy szétesnek. Ez a főzés, kicsapódnak a fehérjék. És bibis lesz az ujjad, meg persze nagyon fáj is.
válasza:Amit az előbb leírtam az csak a direkt hőátadás volt!
Nem volt benne a hőáramlás és nem volt benne a be és kisugárzás.
De mivel utóbbit is kérdezted itt jön a kiegészítés.
A nap és egyéb sugárzások elektromágneses hullámai el tudnak nyelődni az anyagokban. Ekkor az történik hogy a foton elektronokat "püföl" az anyag atomjaiban. Azok meg ettől föl le ugrálnak. Ennek hatására (és nagyon nagyon sok ilyen püfölés után) már maguk a jóval nehezebb atommagok is rezgésbe jönnek. Az anyagod felmelegszik.
Ugyanez visszafelé is lejátszódik folyamatosan és párhuzamosan.
Az elektronok pályák közti vissza(lejjebb) ugrálása során fotont bocsájtanak ki. Amelyek infravörös tartományba esnek és hősugárzásnak nevezzük. Tehát emiatt érzed messzebbről is a forró tárgyakat mert hőt is sugároznak ki magukból.
Az megint egy másik történet és könyveket írnak tele vele hogy az elnyelés és kibocsájtás függ attól mi az anyagod milyen frekvenciát tud elnyelni és milyet tud kibocsájtani és mindezt a hőmérséklet és még pár egyéb tényező függvényében.
A legtöbb esetben ha nő a hőmérséklet akkor a kibocsájtott fotonok frekvenciája is magasabb lesz azaz rövidebb hullámhosszúak lesznek. És egy idő után a látható fény tartományba esnek majd. Ez az amikor izzik a vas és saját fénye van.
Illetve a nap is emiatt bocsájt ki látható fényt. Sőt ennél jóval magasabb frekvenciákat is mint az UV vagy a röntgen. Ott azért van izzás már ehhez is. :D
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!