Mi a véleményetek erről a mikroszkópról? (Lent)

Egy nagyjából jól használható kezdő alapmikroszkóp. Amit esetleg tanácsolnék hogy ha teheted a binokuláris verziót válaszd, sokkal kellemesebb hosszabb távú használatnál. alapvetően minden megfigyelésére alkalmas amit sima világos látótérrel látható. Kis ügyeskedéssel ferde megvilágításra és sötétlátótérre is használható.

baktériumok pedig nem csak 1600x nagyítással láthatóak:) akár 2-300x nagyítással is láthatóak ferde megvilágítással. A youtube-on nézd meg Gácsi István videóit ( ő különben sajnos már nincs köztünk ) sok videója van amőbákról vagy bacikról, ferde megvilágítással. Hasonló, csak trinokuláris mikroszkópot használt ( ami egyébként most az enyém ). A ferde megvilágítást egyszerűen úgy érte el hogy a kondenzor alsó kihajtható lencséjét félig kihajtotta.

Egyébként a nagyobb nagyítású okulárral nem látsz kisebb részleteket, ugyanazt a képet látod nagyobban. Az objektív határozza meg mekkora a legkisebb részlet amit még látsz. Ami nincs az objektív által alkotott képen azt az okulár nem tudja megmutatni. Az okulárok között én inkább a nagyobb látómezejűeket (WF= Wide Field ) kedvelem mint a nagyobb nagyításúakat.

Kis ügyeskedéssel sok minden kihozható ebből a műszerből. érdemes egy-két könyvet eleolvasni, főleg Lovas Béla könyveit ( Mikroszkóp-mikrokozmos, Kísérletezz mikroszkóppal ) kezdő mikroszkóposnak tökéletesek. Illetve még Kótai István a mikroszkóp használata címűt i, de ebben főleg a vizsgálatok leírása az mi hasznos, amit magáról a mikroszkópról ír az elég kevés és sokszor nem is igazán túl jó.

A monokulár 65900 a binokuláris 89900-ba kerül, azért nem háromszoros,de persze drágább. a binokulárisban ugye van egy bonyolultabb prizmarendszer + még egy okulár.

A tárgylemezek szabványosak, a sima tárgylemez nagyjából mind egyforma. léteznek spéci tárgylemezek, de olyanra nincs szükséged :) Ilyen pl a bürker-kamra, vagy a kvarc tárgylemez, a vájt tárgylemez.

Szerintem gél nélkül is simán megfigyelhetők a baktériumok, annyira azért nem gyorsak, sok más egysejtű gyorsabb náluk. Inkább a jó megvilágítás a fontos. Nem a fényerő, hanem a megfelelő beállítás. Illetve mint írtam a ferde megvilágítás sokat segít, főleg átlátszó egysejtűeknél mint az amőbák. Én simán vízcseppben szoktam megfigyelni őket. Bár az algák , kovamoszatok érdekesebbek szerintem. A 100x-os objektívet egyébként nem is használom, ugye ahhoz immerzió kell az meg sima vizes készítménynél körülményes. Általában max. a 40x-est használom. A BTC-mhez van 2,5x, 4x, 10x, 25x , 40x , 60x, 100x objektívem, de a 60x és 100x-os nincs a mikroszkópban, védőpatronban van. A kisebb nagyítások szerintem hasznosabbak amatőr célra.

Az immerziós olaj lényege , hogy a törésmutatója nagyjából megegyezik az üvegével. Így olyan fénysugarak is részt vesznek a képalkotásban amelyek ha levegő lenne a tárgy és az objektív frontlencséje között akkor nem jutnának az objektívbe. Így jobb lesz az objektív felbontóképessége. Ugyanis hiába növeled a nagyítást ha a felbontóképesség nem nő akkor semmi értelme, márpedig immerzió nélkül nem növelhető tovább. A felbontóképességet az objektív fél nyílásszögének szinusza , a fény hullámhossza és a tárgy és az objektív közötti közeg törésmutatója határozza meg. Az objektív fél nyílásszögének szinusza nem növelhető 0,95 fölé, a látható fény hullámhossza adott így a törésmutatót lehet növelni úgy hogy a tárgy és az objektív közé immerziós olajat rakunk... Egyébként régen ezért használtak ultraibolya mikroszkópokat is mert azzal is nő a felbontás, de ezt ma már nem használják ( ahhoz használtak kvarc tárgylemezt, meg lencséket, mert az UV-t az üveg nem engedi át). Az UV-t persze nem látod , csak fényképezni lehetett.

A használata meg úgy működik , hogy a fedőlemezre cseppentesz egy csepp olajat és az objektívet óvatosan belemeríted, hogy ne keletkezzen buborék. A kondenzor és a tárgylemez közé is kell olaj, hogy a megvilágító fény is megfelelő szögben törjön meg. A kondenzor frontlencséjére kell cseppenteni és a kondenzort addig emelni míg a csepp szét nem terül a tárgylemez és a lencse között. Fontos hogy a kondenzor numerikus apertúrája ( a fél nyílásszög szinuszának és a törésmutatónak a szorzata) legalább akkora legyen mint az objektívé. A numerikus apertúra fel van tüntetve az objektívon és a kondenzoron is. A kondenzoré 1,2 szokott lenni de ez csak akkor ennyi ha immerziót használsz. az objektívon a nagyítás utáni szám szokott lenni 100x objektívnél 1,25 40x-esnél 0,65. Ha befejezed a vizsgálatot az immerziós olajat le kell pucolni a lencsékről pl. sebbenzinnel.