Mit gondoltok a felvetésemről (genetika)?
A rákról, mint betegség családról a legáltalánosabb amit elmondhatunk, hogy több, a sejt alapvető életműködését befolyásoló mutációnak a felhalmozódásától kialakuló betegség.
Szükséges hogy mutáció lépjen fel a sejt apoptózist szabályozó mechanizmusában, szükséges hogy a többi sejttel való fizikai kapcsolatteremtésben, és szignálmolekulák általi kapcsolatteremtésben is mutációk lépjenek fel, és még egyebek.
Két egyforma rák gyakorlatias megközelítéssel mondhatni nincs is.
A mutációk az életkor előrehaladftával halmozódnak, így értelemszerűen nem fiatalok közt lesz gyakori a betegség.
És itt jön a felvetésem: Mi van azokkal a gerincesekkel (csak a minél nagyobb genetikai hasonlóság okán fókuszálok rájuk) amiknél rendkívül hosszú az élettartam?
Galapagoszi-óriásteknős, grönlandi cápa, és egy-két cetféle él még meglepően hosszú ideig a gerincesek közül.
ami kifejezetten érdekes, hogy a teknősök között a többi gerinces csoporthoz képest mekkora a fajgazdagság a matuzsálem kort megélő fajok tekintetében.
Ezeknél a fajoknál genetikailag van meghatározva a rendkívül hosszú élet, nem csak néhány extrém kivételről van szó.
Elképzelhető, hogy ezeknek a fajoknak vannak olyan genetikai elemeik, beépített javító szekvenciáik, amik sokkal pontosabb másolást tesznek lehetővé? Vagy valamilyen egyéb módon kerülik el az idejekorán bekövetkező mutációk felhalmozódását?
A genetika nem szereti az ilyen borzalmasan lassú életciklusú élőlényeket, mert értelemszerűen nincs olyan genetikus, aki 400 évig nyomonkövetné egy galapagoszi-óriásteknős leszármazottainak életútját egy kísérletben.
De valaminek mégis lennie kell a háttérben, mert mégis megélik valahogyan ezt az életkort (150-170-200 évek).
Nálunk embereknél meg csodaszámba mennek a 110-120 éves emberek.
Másik nagy probléma még egy ilyen feltételezés tesztelésénél, hogy ezek nem nagy egyedszámú fajok, és lévén teknősök, nem fogják mondani a kísérletet végző kutatónak hogy ilyen vagy olyan panaszuk van. Az emberek elmennek a megnagyobbodott prosztatájukkal vagy emlőben kitapintható csomójukkal a doktorhoz, a teknős nyilván nem.
Szerintetek hogyan lehetne ilyesfajta dolgokra fényt deríteni?
A genetika ezen ága nagyon érdekel.
Nem értem hogy két ilyen válaszra ki nyom piros kezet, de most komolyan :D
Ezért szeretek kérdező lenni, nem kapok indokolatlan lepontozást :D
Köszi egyes!
A társadalom állapotától nem idegenkedni kell, hanem javítani azt.
Ha alaposan egyszerűsítünk, mindig az a probléma lép fel, hogy kiöntöttük a mosóvízzel a gyereket is. Aztán csodálkozunk, hogy nincs meg. A rák és a mutáció is kissé bonyolultabb, ezért aztán a felvezetett összefüggések jó része nem igaz.
Az viszont igaz a tudományokra, hogy elmélyült és alapos, hosszú munkával tudunk benne igazán eligazodni. Tehát a fény derítésének egyetlen módja, amit szerte a világban csinálnak. Reguláris körülmények között 15-20 évet tanulnak, utána sok évet célzottan munkálkodnak, és akkor elmondhatják, hogy egy részterületben el tudnak igazodni. Keveseknek ez gyorsabban sikerül, másoknak soha. Úgy azonban,m hogy összeolvasunk mindent, ami a kezünkbe kerül, még soha senki nem lett egyetlen részterületnek sem alkotó tudója. Bár hiheti ezt magáról.
Az életkor hosszának genetikai háttere ismert dolog, nincs benne rendkívüli. Az egy másik problémakör, ha magyarázni akarjuk, miért így viselkedik természet (bár elképzelések erre is vannak).
Hát köszönjük ezt a rendkívül bő lére eresztett semmitmondást.
Biztos hogy erre a kérdésre akartál válaszolni?
Nem kívántam megbántani senkit. Reméltem, sokan értik a virágnyelvet.
De semmi gond, kevéssé bő lére eresztve: ritkán olvas az ember olyan rövid szövegben, mint a kérdés kommentje, annyi ostobaságot. Részemről az ügy lezárva.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!