Mit tapasztalna egy vadász pilóta, ha folyamatosan emelkedne, mi ajkadalyozná meg a föld gravitációs terének elhagyasában? Tegyük fel hogy van elég üzemanyag és oxigén a pilótának.

A repülőgép azért marad a levegőben, mert a szárnyak kissé ferdén állnak, nem vízszintesek, illetve úgy vannak kiképezve, hogy amikor elér egy sebességet, a szárnyak aljára az összetorlódó levegő egy felhajtóerőt generál, illetve - és talán ez a hatásosabb, a szárnyak felső része fölött egy szívóerő alakul ki és ez fejt ki emelő hatást. Minél nagyobb a sebesség, annál nagyobbak ezek az erők.

Ahogy ritkul a levegő az egyre nagyobb magasságban, ezek az erők csökkennek a levegő sűrűségének a csökkenésével, de természetesen a sebesség növelésével egy darabig lehet kompenzálni, csakhogy a gép eljut a teljesítménye határáig, így tovább nem tud emelkedni.

Maga a hajtás, legyen az légcsavaros, vagy turbinás csupán előre viszi - tolja, vagy húzza a gépet, az emelkedés a szárnyak kialakítása miatt történik, amelynek egy része állítható és azzal lehet manőverezni a sebesség növelésén, vagy csökkentésén kívül.

[link]

"Tegyük fel hogy van elég üzemanyag és oxigén..."

De nem a pilótának, illetve a pilótának édeskevés kell az üzemanyag égés szükségletéhez képest. A hajtóanyaghoz kell az oxigén, hogy égni tudjon a légkör felett.

Ha van elegendő üzemanyag, el lehetne menni lépésben is orbitális pályáig, a szökési sebesség azért kell, hogy egyrészt hajítás jelleggel, rövid gyorsítás után "sazabadessen" a pályára, másrészt, hogy ne essen rögtön vissza.

Csak a mai üzemanyagokkal lehetetlen annyit hurcolni, hogy a tötymörgős felszállás működjön.

Írtam a 11. válaszban, hogy az emelkedésért a szárnyak kialakítása a felelős.

A vadászrepülő nem rakéta, olyan módon nem bírna felszállni, nincs elég tolóerő a hajtóműben, bár természetesen kicsit ferdén tud repülni, így ekkor a hajtómű pluszban hozzájárul az emelkedéshez és ha elegendő lendületet vesz, akkor függőlegesen felfelé is repülhet egy ideig, amint azt műrepüléseken látni, de ha a lendület elfogy, akkor a hajtóművek elégtelenek a függőleges irány tartására.

Ahogy nagy magasságban légritkább térbe ér a vadászgép, a sebessége megnő a kisebb légellenállás hatására és ez kompenzál valamit a felhajtóerő csökkenésből, ám az utóbbi dominál, egy bizonyos magasság elérése fölött a légritka levegő nem fejt ki elegendő felhajtóerőt a szárnyakra, a további emelkedéshez.

A repülő eléri a maximum elérhető magasságot, feljebb nem tud menni.

"A vadászrepülő nem rakéta, olyan módon nem bírna felszállni"

Na azért van olyan.

Nem mondom, hogy úgy kilőne, mint egy rakéta, de vannak saját súlyuknál nagyobb tolóerejű gépek.

Természetesen nem praktikus függőlegesen rakétaként használni, hiszen az egy helyben állás is zabálná az üzemanyagot, de ha a kérdezőnek korlátlan üzemanyaga van, akkor nem lenne lehetetlen.

Hozzá tartozik, hogy egy vadászgép irányíthatatlan a megfelelő légsebesség nélkül, hiszen a kormányfelületek így nem érnek semmit.

De ha a gépnek van tolóerő irányváltoztatási lehetősége, a függőleges emelkedés, lebegés megoldható.

Ez két RC gép, de az eredeti MIG is képes erre a thrust vectoring révén.

[link]

A szárnyak és a ritkább magas légköri oxigén és felhajtóerő szóba hozható, a kérdéshez, a fő ok viszont maga a hajtómű. Ha rakétahajtómű lenne rászerelve, akkor szárnyak ide vagy oda, ritka levegő ide vagy oda, fel tudna jutni a világűrbe és elhagyhatná a Föld gravitációs terét. Nem a légkör az oka, se a felhajtóerő, mert maga a hajtómű nem alkalmas rá. Nem a légkör alkalmatlan, nincs azzal semmi baj. Olyan ez mint egy hal ami csak kiugrálni tud a vízből, ennyit tud, és nem képes a légkörben vagy a szárazföldön mozogni.

Amit tapasztalna a pilóta, az annyi, hogy a gép egy bizonyos magasságon túl nem tudna emelkedni. Legfeljebb lendületből menne feljebb és utána visszaereszkedne odáig, ahol a gép már tudna manőverezni. Gondolom - de ezt nem tudom - a hajtómű az avagy leállna bizonyos magasságban, vagy csökkenne a teljesítménye. Meg talán lenne is valami műszer ami jelezné a teljesítmény csökkenést. Csak ugrálni tudna ki a légkörből egy adott magasságig, mint hal a vízből. Lenne egy maximuma az egésznek, de nem a légkör a ludas benne, hanem alkalmatlan a meghajtás. Megfelelő hajtóművel egyből menne, szárnyakkal is vagy azok nélkül is, és magas légkörben is haladna, mert egy rakéta hajtómű képes működni víz alatt, a légkörben és légkör nélkül is.

"A magassággal a repülő maximális sebessége és az átesési sebessége egyre közeledik egymáshoz."

Sőt. Az átesési sebesség egyre magasabb, a hangsebesség meg egyre kisebb. Ahol a kettő találkozik, a "coffin corner" az igazi veszélyzóna minden szubszonikus repülőnek.

A gép teljesítményre lehet, hogy képes lenne gyorsabban menni, mint a hangsebesség adott magasságban, de a transzszonikus turbulenciák szétszednék, mint floki a lábtörlőt. Ha meg lassabb, átesik.

Mintapélda az U2 kémgép.

Na az ott repült a coffin corner élén.

Az üzemi magasságán a sebességét azt hiszem 12 mérföld/h pontossággal kellett tartania, hogy le se essen meg szét se essen.