Mitől függ hogy egyes atomok/elemek mennyire vonzzák egymást (kémia)?

Konkretizáld a kérdést, mert így érthetetlen. Pl.

Vegyünk egy példa reakciót:

O2 + 2 H2 = 2 H2O

Mi a kérdésed? Melyik időpontra vonatkozik a reakcióban, és melyik atomok közötti milyen típusú erőre?

"A szabadentalpia különbséget úgy számolom ki, hogy a kiindulási anyag kötése felbontásáhpz szükséges energiát kivonom a kelettkezettéből tehát vagy lesz + xkJ/mol vagy -xkJ/mol"

Nem, a szabadentalpia változást nem így kell kiszámolni így a belső energiaváltozást kapod meg.

"Minnél kisebb a hőmérséklet, annál nagyobb a kötési energia"

Ezt nem tudom, mi alapján gondolod. Alapvetően (tudtommal) nem változik jelentősen a kötési energia a hőmérséklet függvényében. (Kis mértékű változás lehet, de ennek nincs köze a halmazállapot-változásokhoz.)

"A kötési enegia nagysága az ionizációs energia-tendenciától függ, tehát hogy mennyi energia leszakítani a legkülsőbb 1 mólnyi elektronját"

????

Ezt megint nem tudom értelmezni. A hidrogén, klór és oxigén első ionizációs energiája hasonló. Ehhez képest az egyszeres kötések átlagos ionizációs energiája:

H-H: 432 kJ/mol

Cl-Cl: 239 kJ/mol

O-O: 146 kJ/mol

[link]

A kötési energia rengeteg mindentől függ, de pont az ionizációs energiával nehezen látom a kapcsolatát. (Eltekintve attól ha ionrácsos anyag rácsenergiájáról van szó.)

"Tehát akkor attól függ, hogy mikor melyik vgyület pl milyen a vízelvonókészsége meg hogy hidrolizál, stb hogy mekkora a kötési eneregia különbség?"

????

"Tehát hogy minél nagyobb 2 vegyületben az alkotórészek elektronegativitásának összegének a különbsége, annál jobban csökken a belső energia?"

Ezt a mondatot sajnos szintén nem tudom értelmezni.

"Vagy egyáltalán belső energián mit értünk? "

A belső energia egy rendszer teljes energiája leszámítva a teljes rendszer mozgási és helyzeti energiáját.

"Kötési energiát vagy hőmérsékletet?"

A kötési energia az az energia, amit egy adott kötés egy móljának felszakításához be kell fektetni.

A hőmérséklet mutat összefüggést a belső energiával, de csak ideális gázok esetében igaz, hogy (ha nincs kémiai reakció) a belső energia arányos a hőmérséklette.

"Mert pl a fagyás az exoterm, mert lehűlt az anyag, de a rácsenergiája meg megnövekedett"

Épp azért lesz exoterm, mert a rácsenergia a fagyás során felszabadul. (Egyébként a rácsenergiát csak szilárd anyagokban szoktunk értelmezni.)

"Nem az volt hogy minnél szilárdabb egy anyag, annál nagyob az op és az fp?"

Mit értesz azon, hogy szilárdabb anyag? A vas szilárdabb mint a réz? Az arany szilárdabb, mint az alumínium? Melyik a szilárdabb, a jég vagy az agyag?

Alapvetően egy anyag adott körülmények között (nyomás, hőmérséklet) vagy szilárd, vagy nem. (Persze vannak esetek, amikor ez nem ilyen egyértelmű, de ez inkább csak több komponensű anyagoknál.)

"(meg harmadrendűrk is)?"

Én harmadrendű (kémiai) kölcsönhatásról nem tudok.

"Tehát minnél nagyobbak a kölcsönhatások, annál nagyobb energiát kell velefektetni a rács felbontásába, annál nagyobb a rácsenergia"

Valóban, alapvetően minél erősebbek a kristályrácsban a rácspontokban levő részecskék közötti kölcsönhatások, annál magasabb az olvadáspont. Ezért a molekularácsos anyagoknak szokott legalacsonyabb lenni az olvadás és forráspontjuk, és az atomrácsosaknak a legmagasabb.

Azonban te azt írtad, hogy a kötési energia változik a hőmérséklettel, márpedig a fenti esetben alapvetően nem erről van szó. (Ráadásul néha rácsenergiáról, néha meg kötési energiáról beszélsz, márpedig a kettő nem ugyanazt jelenti.)

"Én eddig azt hittem hogy az exoterm és endoterm változások azok a hőmérséklettel vannak összefüggésben. "

Endoterm folyamat során növekszik, exoterm folyamat során pedig csökken a rendszer belső energiája.

"De akkor ezekszerint belsô energián a rácsenergiát és a mozgási energiát is értjük."

A részecskék mozgási energiáját. A teljes rendszerét nem számítjuk bele.

"Nem lehet hogy a G=(delta)H-(delta)T x s az erre jó?"

'G'-vel a szabadentalpiát jelölik.

G = H-T*S, illetve ΔG = ΔH-ΔT*S

A H az entalpia jele, és így kaphatjuk meg a belső energiából (U):

H = U + pV

"Nem 1 vegyület 1 db kötéséről beszélek, hanem 1 vegyület összes kötésének felbontásáhpz szükséges enegia összegéről"

Ezt nem nagyon tudom értelmezni. Például a szén-dioxidban a C=O kötési energia az 745 kJ/mol. Ez elég nagy. De ez nem befolyásolja a halmazállapotot, hiszen a szén-dioxid gáz halmazállapotú. A halmazállapotot, mint fentebb is írtam, elsősorban a rácspontban levő részecskék közötti kölcsönhatások erőssége határozza meg (persze más tényezők is befolyásolják). Így például molekularácsnál nincs értelme a molekulán belüli kötések erősségét figyelembe venni, ha a halmazállapotra akarunk következtetni.

"Mert pl a sima C-nél (gyémánt) igaz, hogy 1szeresek a kötések, de láncot alkotnak és azt nagyon nehéz felhevíteni"

Felhevíteni nem hiszem, legfeljebb felbontani.

"De mondjuk ha lenne olyan vegyület hogy C-C annál erősebb lenne a C=C mégerôsebb ha 3xoros kötés lenne közöttük, de a C-C-C-C mégerősebb lenne mert ezeket a láncokat nagyon nehéz felbontani "

Ez megint nem nagyon értem.

"vagy mégerősebb ha C=C=C=C lenne)"

Az allének (olyan szénvegyületek, amelyek kummulált kettős kötéseket tartalmaznak) általában elég instabilak.