A Coriolis-erőnek mi az ellenereje?

a Coriolis erőt nem "fejti" ki semmi, amiben ellenerő ébredhetne, a Föld forgásának következményeként kialakuló, röppályákat "elhajlító" jelenséget írjuk csak le vele.

tehát, ahogy többen is írták, fiktív erő egy, a Földhöz rögzített vonatkoztatási rendszerben, mert egy külső pontból te nem látnád, hogy a röppálya "meghajolna"

Már leírták, csak talán érthetőbben: az "inerciaerők" nem valódi erők, tehát inerciarendszerben nem mérhetők. Ha fékez egy autóbusz, mintha hatna egy erő, ami előrelöki az utasokat - de ez csak a buszhoz képest igaz, valójában a dolgok csak mennének tovább változatlan sebességgel. Ha a buszhoz képest írnánk le a mozgást, az úgy lehetséges, ha veszünk egy m*a erőt, ami minden testre hat, de nem fejti ki semmi. Ennek az inerciaerőnek nics forrása, és így ellenereje sem.

Például az egyenlítőtől a ráktérítő felé haladó légtömegnek van egy kelet felé irányuló sebessége, ami akkora, mint az egyenlítői kerületi sebesség, ez a tehetetlenség miatt (mínusz súrlódás) megmarad neki a ráktérítőnél is, de ott a talaj ennél kisebb sebességgel megy kelet felé, úgy tűnik tehát, mintha valami elgörbítené az észak felé induló mozgást kelet felé - de ez a valami a tehetetlenség, nem egy másik test hatása.

"A gravitáció ellenerejének a felhajtóerőt szokták megnevezni, nem??? A testek akkor tudnak a folyadék vagy gáz aljára süllyedni (mint ahogy mi is a talajon maradunk), mikor a felhajtóerő kisebb, mint a gravitációs. E két erő nagysága és iránya dönti el elsődlegesen a süllyedés-lebegés-úszás létrejöttét, nem???"

Nem!

A felhajtóerő az anyagok sűrűségéből illetve sűrűségük különbségéből fakad. Ha egy kétszer nagyobb felszíni gravitációjú bolygón teszel vízbe pingponglabdát az ugyanúgy lebegni fog.

És egy tömör vastömb sem süllyed el a higanyban itt sem meg ott sem!

Szóval a felhajtóerőnek kvázi annyi köze van a gravitációhoz hogy súlytalanságban nem tudnád így megvizsgálni ezt a jelenséget, de kb ennyi és nem több.

És semmiképp nem az ellen ereje.

https://www.youtube.com/watch?v=ILIV8CoHeUE

#15 "A felhajtóerő az anyagok sűrűségéből illetve sűrűségük különbségéből fakad."

Nem. Abból fakad, hogy a test felületének különböző pontjait különböző hidrosztatikai nyomás éri, ez pedig csak a folyadék sűrűségétől függ. Ha víz alá helyezel egyforma méretű golyókat, ugyanakkora felhajtóerő hat rájuk, a golyók sűrűségtől függetlenül.

#14: "...a gravitációs erő ellenereje is gravitációs erő: pont annyira vonzom a Földet, mint amennyire az vonz engem."

Egyáltalán nem. :) A Föld gravitációja nagyságrendekkel nagyobb, mint egy emberi test gravitációja. De a válaszra a 100% az meglett, mert olyan jól hangzik :)

Kíváncsi lennék akkor a fenti állítást, hogy értelmeznénk a vasat vonzó mágnes esetére? Akkor a vas is vonzza a mágnest ugyanannyira?

#18 "Egyáltalán nem. :) A Föld gravitációja nagyságrendekkel nagyobb, mint egy emberi test gravitációja. De a válaszra a 100% az meglett, mert olyan jól hangzik :)"

Azért lett 100 %-os, mert így van. Ajánlom figyelmedbe a Newton-féle gravitációs törvényt. Az emberi test ugyanakkora erővel vonzza a Földet, mint a Föld az emberi testet. Az, hogy ennek az emberi testre nézve sokkal látványosabb eredménye van, a Földnél sok nagyságrenddel kisebb tömegének köszönhető (Newton II. törvénye, F = m*a).

Ha nem vagy tisztában a dolgokkal, nem kéne erőltetni az észosztást, főleg nem ebben a lenéző-megmosolygó stílusban.

"Kíváncsi lennék akkor a fenti állítást, hogy értelmeznénk a vasat vonzó mágnes esetére? Akkor a vas is vonzza a mágnest ugyanannyira?"

Pontosan. A párkölcsönhatás mágneses megosztás révén jön létre, a vas átmágneseződik, és ugyanakkora erővel vonzza a mágnest, mint a mágnes a vasat.

Oké oké. Módosítom.

"a gravitációs erő ellenereje is gravitációs erő: pont annyira vonzom a Földet, mint amennyire az vonz engem."

Az idézet első fele az, ami mint fogalmazás téves: "a gravitációs erő ellenereje is gravitációs erő". Az ellenerő az nem gravitációs erő lesz ott.

Az ellenerő fellép, de nem ellen-gravitációval, tehát nem egy ugyanakkora gravitációval, hanem ugyanakkora ellenerővel vonzza. A kettő nem ugyanaz, de gondolom igazából csak elírás.

Vagyis egy fekete lyuknak tényleg nagyobb a gravitációs vonzása, mint egy kis tárgynak.