Mitől függenek a tárgyak fényelnyelési tulajdonságai?
Szóval azt tudom, hogy minél nagyobb egy atom, annál több elektronja van, ergo annál világosabb (fehérebb) mert jól elnyeli a fényt. Lásd: képalkotó eljárásoknál a röntgen sugárzás, ahol a csontok fehéresebb (mert sűrűbbek), a szövetek meg világosabbak.
De! És itt jön a de, mert nem értem, hogy akkor a röntgen felvételeket miért nem színesbe jelenítik meg, hanem miért fekete-fehér? Vagy akkor körülöttünk mièrt nem minden fekete-fehér, hanem színes.
És most attól függ a színe egy tárgynak, hogy mennyire nyeli el a fényt (a fent említett kémiai tulajdonságai miatt) vagy hogy hogyan verődik vissza a felületéről a fény?
Ami meg végképp nagyon összezavar az a szivárvány jelensége, mert ott meg egy csomó színben verődik vissza 1 típusú fény, nem értem mi okozza ezt
Köszönöm!
válasza:Nem egészen érthető az alapérvelésed.
Mi köze a röntgen sugárzásnak a fényhez. Egész mások a képelkotás fizikai alapjai.
És akkor, hogy "érdekesen" gondolkozol.
Van egy szimpla vaslemezen és fény esik rá.
Visszaver valamennyit a ráeső fényből, igaz.
Namármost ugyanaz az anyag (vas) de tükörfényesre polírozom, ettől az elektronok száma nem változik, és mégis, mint a tükör veri vissza a fényt.
Úgyhogy az elektronok számától függő fényvisszaverési "szabályt" én nem erőltetném....
válasza:Hát, kérdező, ez nagyon súlyos.
Hány éves vagy?
Gimnáziumban fogod majd tanulni az atomszerkezetet, abból látszik majd, hogy melyik atom mennyi fényt nyel el.
Alapvetően egy dolgot jegyezz meg: az atom, molekula azt a hullámhosszúságú fényt tudja elnyelni, ami pont elég arra, hogy valamelyik elektront magasabb pályára lökje föl.
De nem csak ettől függ, mert ahol sok atom kapcsolódik egybe, ott úgy tudnak osztozni, hogy mindegyik egy kicsit másféle hullámhosszú fényt nyel el, és így nyelik el az összeset (pl. a fémek).
Ezen kívül még beleszólhat a felszín alakja is, hogy melyik színnel mit csinál.
A röntgen más kérdés.
Eleve a röntgengép egyetlen hullámhosszt biztosít: tehát egyszínű fényt ad.
A röntgenkép negatív!
Ahol fényes, ott nem ment át sok fény, az illető anyag (pl. a csont) elnyelte a röntgent. Ezért marad fehér (átlátszó) a röntgenlemez.
Ahol fekete lesz, ott az illető anyag nem nyelte el a röntgent, ezért az megfeketítette a lemezt.
Ugyanígy működik a fekete-fehér film is. Láttál már negatív képet?
A szivárvány megint más: ott a fényforrás fehér, és az esőcseppek ezt szétszórják mindenféle irányba, mint a prizma.
válasza:A másik: mit értesz azalatt, hogy 1 típusú fény??
A szivárvány a Napból érkező fényt, amely egy összetett fény és a szívárvány minden színét tartalmazza, ezek az általunk látható színek, de van abban több is!
Pl: infravörös, ez "hordozza" a meleget (lásd infrasugárzó) és van ott ultraibolya, ezt emlegetik nyáron UV (ultraviola) B sugárzásként, ami nem előnyös a bőrnek.
Koszi!
Igen, ne haragudj te tenyleg nem ertem az egeszet:D
A szinek kulonbozoseget azert eszleljuk, mert maskepp verik vissza a targyak feluletei a rajuk eso fenyt. Habar a wikipeadia szerint ez azert van, mert mas a rajuk eso feny hullamhossza, en ezt azert nem ertem, mert ugyanaz a napfeny esik rajuk.
Mitol fugg tehat, hogy maskepp verik vissza a fenyt? Mert ezert irtam h valami kemiai tulajdonsag lehet..
Koszonom!
válasza:Itt van egy kép a szivárványról, hogy hogyan szóródik a bejövő fehér fény az esőcseppben:
Te olyan színűnek fogod látni, amilyen színű fénysugár éppen rád esik belőle.
Persze közben jön máshova is fény, de az nem szóródik így, simán csak megy tovább.
A fény az több hullámhosszból is áll?
Min alapszik a fényvisszaverődés?
válasza:Kezdjük ott dióhéjban, hogy a napfény (fehér) kb az összes hullámhosszot tartalmazza, különböző intenzitásokban.
Egy tárgyat akkor látsz zöldnek, ha a fehérből visszaveri a zöldet és elnyeli a többit. (Kék, piros stb)
És mitől függ, hogy pont melyiket nem fogja elnyelni?
Mindig csak 1 féle színt ver vissza, vagy van olyan is hogy mondjuk kéket és pirosat ver vissza és lilának látom?
válasza:Közelítünk!
Az ember, hogy színes képet tudjon megjeleníteni, létrehozni kitalálta, hogy 3 alapszínből (piros, kék, sárga), ezek kombinációjából bármilyen színt kikeverhet és egyszínú fényként (pl. lila) látod. (Van azért piros zöld kék variáció is, de ne menjünk bele)
A Nap ezt nem tudta, ezért az Ő fehér színében mind benne van, Ó nem alkalmazza a 3színből keverek technikát.
Ezt azért olvasd el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!