Ha valaki balesetet szenved, miért nem emlékszik dolgokra?

A magyarázat picit számítógépszerűen:

Az agynak van egy gyors memóriája, oda kerülnek a pillanatnyi információk /hang, fény mozgások/, azután ezeket "beírja" arra a memóriának arra a részére, ami biztosítja a hosszú távú emlékezést. Persze azért szelektál.

Eszméletvesztésnél, agyrázkódáskor ez a folyamat elakad, még nem íródott át, /talán a sokktól is/ és ez eredményezi, hogy kimarad az emlékezet.

17 55

hatalmas baromságnak tűnik, de már én is hallottam ezt a discovery-n.

Ahogy már leírták előttem, emlékezetből is több fajta van. (Hogy potnosan biológiailag melyik hogyan jön létre, az még kérdéses, de az nem, hogy több féle emlékezet van.)

Van a szenzoros emlékezet, ez nagyon rövid ideig, 1-2 másodpercig képes tárolni az információt, és kvázi végtelen a kapacitása. (Ha jól tudom, az itt tárolt dolgok nem tudatosulnak, és 1-2 mp után végleg elvész a tartalmuk.)

Van a rövid távú emlékezet (ez már igen is tudatosul), rendszerint a szenzoros emlékezetből kerül át ide az információ, és néhány percig tudja eltárolni. Viszont elég kicsit a tárolókapacitása, egyszerre csak olyan 5-10 dolgot tud eltárolni. (Ezért van az, hogy egy telefonszámot meg tud jegyezni pár percig az ember, de mondjuk egy bankszámlaszámot már nem, mert az jelentősen több ennél.) Ha nincs az itt tárolt információkra szükség, az agy kidobja pár perc után.

Van végezetül a hosszú távú emlékezet (egyesek szerint ebből is több fajta van), ide a rövid távúból kerül át az információ, amennyiben arra szükség van, vagy amennyiben arra kényszerítjük agyunkat, hogy átírja ide. ("magolás") Ennek a kapacitása kvázi végtelen, és mondhatjuk, hogy akár egy életre is elraktározhatja a dolgokat. (Persze itt is van némi szelekció)

Balesetnél az agy normál, ébrenléti működése megakad. Egyrészt hirtelen, váratlan helyzetnél az agy védekezésképpen lezárja a hosszú távú emlékezetet, így oda nem tudnak (olyan könnyen) átíródni az információk. Ez tipikusan a "sokkot kapott, nem emlékszik semmire" eset. Így véd meg az agy minket a túl kellemetlen élményektől, hogy megpróbálja megakadályozni azok elraktározását.

Másrészt ha mondjuk elájuk a beteg, akkor sincs mód, hogy a szenzoros emlékezetből a röbidtávúba, valamint a rövidből a hosszútávúba átkerüljenek az emlékképek.

Bocs, ha hosszú voltam.