Hogy alakult ki, hogy nem a téli fordulón, a leghosszabb éjszakán van újév?

Nem, jan 3-kor van az ellipszis végén. (Egyébként is majdnem tökéletes kör alakú a pályája, tízezrelékes nagyságrendű az eltérés a kis és a nagytengely hossza között. [link] jobboldalon a pályaadatok résznél megtalálod őket.)

Napéjegyenlőség akkor van, amikor a Nap áthalad az egyenlítő síkján. Amikor itt nyár van, akkor a Nap a mi térfelünkön van, amikor meg délen van nyár, akkor az ő térfelükön. Napforduló meg akkor van, amikor a Nap elkezd a másik irányba mozogni az egyenlítő síkjához képest. Ennek nincs köze a keringési ellipszishez, ez a Föld forgástengelyének az irányától függ. Lásd ábra (angol, de szerintem a dátumokról felismerhető): [link]

OFF: ez a linkelés dolog _röhögséges_ mind a wiki, mind a gyk, mind a w3c részéről. És akkor a globális felmelegedésre várunk világméretű összefogást?

Had próbáljam meg még1x:

[link]

[link]

en.wikipedia.org/wiki/Earth's_orbit#/media/File:Seasons1.svg

A naptár létrejöttekor a Föld keringési pályája játszotta a legkisebb szerepet, már ha ismerték ilyen pontossággal. A napforduló inkább a forgástengely állásához kapcsolódik. A forgástengely állásának és a pálya nagytengely állásának nincs sok köze egymáshoz.

A naptár történetének alakulása egy külön téma, ezer ponton bele lehetne kötni, főleg így utólag egy csomó friss adattal, ami annak idején nem volt meg.

@ dq Miért nem ezt, ezeket linkelted be?

Először is: Még mindig elszomorítóan kevés magyar tud "angolul". Gondolkodjatok az idézőjelen. :D

Másodszor meg ezek elég jól mutatják a helyzetet.

[link]

[link]

Stb...

Megint csak Wikipédia. :)

"1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Megjegyzendő, hogy egyes országok már korábban, vagy csak később tértek át erre a dátumra; a dél-európai nemzetek már 1362-ben is január 1-ét tekintették az év kezdetének, de Angliában 1752-ig március 25-e volt az újév napja, Görögország pedig csak 1923-ban, a Gergely-naptár bevezetésekor tért át január 1-ére. A „pogány” ünnep ellensúlyozásaként az egyház január 1-ét Jézus körülmetélése ünnepének nevezte ki."

[link]

dellfil

A naptári időmérés alakulásánál először a Hold fázisait vették figyelembe, aztán kialakult a hét és ezt kellett valahogy hónapokba rendezni, majd azokat évekbe.

Később a Nap állása is fontossá változott, főleg az évszakok miatt, de mivel az első naptárak nem olyan éghajlaton szerveződtek, ahol a négy évszak markánsan megjelenik, így ennek jelzése sem volt fontos.

Ma is láthatjuk a Holdhoz kötött naptári számítás hatását, például a Húsvétnál és látható, hogy mennyire megbonyolítja a modern, a Napra alapozott időmérésünket.

Később a mérsékelt égövi Európában a naptári reformok törekedtek arra, hogy az évszakok is jól megjelenítődjenek, ezért osztották el a hónap napjait egyenetlen módon, bár a precessziót nem vették figyelembe, pedig már a sumerek, az egyiptomiak, az ókori görögök, sőt a maják is tudtak róla.

A precesszió periódusa állandó tengelyferdeség esetén 25 730 év lenne. A tengely azonban „billeg”, 40 000 éves periódussal 22° és 24,5° között változik, így a póluspont egy önmagába nem záródó görbe mentén vándorol, a periódusa pedig 25 786 évre módosul.

A földtengely változásával együtt az északi és déli égi pólus helyzete is változik, ami az ekvatoriális koordináta-rendszerek egyik kiindulópontja, így a hatás a csillagok rektaszcenziójának és deklinációjának változását is maga után vonja. A luniszoláris precesszió következtében az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontjainak – a tavaszpontnak és az őszpontnak – a helyzete is változik 50,3"/év mértékben. A tavaszpont és az őszpont közel 25 920 év alatt a Nap ekliptika menti látszólagos mozgásával ellentétes irányban körbeér az ekliptikán. Az utóbbi időközt platóni vagy nagy évnek nevezzük.

A tavaszpont az ókori görögök idején a Halak csillagképbe esett.

Mindezt bonyolítja még a Perihélium-precesszió.

Az égitestek keringési pályái általában nem kör, hanem ellipszis alakúak. A Naprendszer bolygópályái miatt azt a pillanatot, amikor a bolygó a legközelebb van a Naphoz, azaz az ellipszis kistengelyének végén helyezkedik el, perihéliumnak nevezzük. A perihélium direkt irányban elmozdul, a Föld esetén körülbelül 110 000 éves periódussal körbejárja a Napot. Ez a perihélium-precesszió (vagy elliptikus precesszió), vagyis a napközelségi pont vándorlása.

A perihélium-precesszió létezését Albert Einstein relativitás-elmélete előre jelezte, amit a gyakorlatban elsőként a Merkúr megfigyelésével igazoltak.

Mindezekre tekintettel a leghosszabb éjszaka is állandó változáson megy keresztül, lassan, de folyamatosan eltolódik, így ennek figyelembe vétele teljesen felesleges, másodrendű szempont a naptárnál.

Lehetne a téli napfordulón is, de az évnek van négy visszatérő jellegzetes időpontja és mindet ismerték is már régen is. Elvileg az adott kultúra legalapvetőbben ebből a négy lehetőségből választhatott évkezdetet is, pont azért mert mindegyik visszatérő és ezek a könnyen megállapíthatóak, afféle kulcs pozíciók az égen. Ehhez jön még az, hogy a Nap vagy a Hold járását tekintették-e az idő méréshez nekik megfelelőnek, vagy volt még a kettő kombinációja is. Bár ez utóbbi inkább a hónapok és napok felosztását határozta meg. Ezen felül még a téli napforduló sem azonos a legkorábban lemenő Nappal, tehát még akár ezt is hozzá lehet venni mint lényeges csillagászati eseményt... Mindenesetre a leginkább az alábbi négy eseményt vették alapul, mint lényeges időpontokat.

téli napforduló: dec. 21.

(leghosszabb éjszaka)

tavaszi nap-éj egyenlőség: márc. 21.

(azonos a nappal és éjszaka időtartama)

nyári napforduló: jún.21.

(leghosszabb nappal)

őszi nap-éj egyenlőség: szept. 22.

(azonos a nappal és éjszaka időtartama)

A téli napforduló abban volt fontos, hogy a sötét periódusból kifelé haladtak a napok. A nyári napforduló azért volt fontos, mert akkor volt a leghosszabb a nappal és így a fény akkor volt úgymond a csúcsán. A tavaszi nap-éj egyenlőség a tavasz kezdete és ez is ünnepelhető, és nem is kis jelentőségű, ilyenkor lehet vetni. Az őszi nap-éj egyenlőség is jelentős, mivel ekkor/eddigre lehet aratni, így mintegy megköszönik a természetnek a bőkezűségét. A maga módján mind a négy kulcs időpont ünnep volt valamikor.

Az egyiptomi naptárhoz legalább vissza lehet menni a mai kultúra forrásaiban és a naptárakban is, legalábbis minimum. Az egyiptomiaknak már 365 napos naptáruk volt, szökőnapokkal! Az év az egyiptomiaknak a Nílus áradásával kezdődött, ami nagyjából június közepe, de akár a nyári napfordulót is jelenthette (szerintem adódik) , hiszen a kettő nagyjából egybeesett.

A rómaiaknak csak évi 295 napos Hold naptáruk volt (10 hónappal), amit toldozgattak a pontatlansága miatt, és nekik március 1. volt az éve kezdete, ami a tavaszi nap-éj egyenlőségre mutat (legalábbis eredetében szerintem). De a római naptár nem volt pontos és így lett a Julián naptár i.e. 45-ben, amit a már több ezer éve használt egyiptomi naptárból vettek át. Julius Caesar készíttetett egy pontosabb naptárat egy Görögországban élő, egyiptomi származású Szoszigenész nevű csillagásszal. Szinte már-már vicces, hogy a dicső Róma egyiptomi csillagásszal készíttetett saját naptárat, de ez akkoriban így ment. Viszont indokolatlannak tartom, hogy a mai naptár ősének a római naptárat nevezik meg, hiszen az övék az Egyiptomin alapult, így igazából a mai naptár a i.e. 4000 körüli egyiptomi naptáron alapul.

Az aztékok naptára is jobb volt, mint a rómaiaké, mert már nekik is 365 napos évből állt az év.

Ezt a Julián naptárat használták Európában, egészen az 1500-as évekig, amit megreformálva pedig átalakítottak még egy kicsit, és abból lett a mai Gergely naptár, és január 1. lett az év kezdete. Szerintem a Gergely-naptár csak a pogány csillagászati ciklusoktól akart eltérni, ezzel a januári évkezdéssel, de ez a saját meglátásom, és szerintem a többi csak kerülgeti az okát. Érdekes, hogy a mai naptár nagyjából egész Európában gyorsan elfogadott lett, Magyarországot is beleértve, de az északi országok kétszáz év múlva vették át. Míg keletebbi szomszédaink pedig 1900 után, és szerintem meglepő ez a későiség.

A Babiloni naptár a tavaszi nap-éj egyenlőséggel kezdődött, március 21-én, és általában ekkor kezdődtek az évek. Ezt mutatja az is, hogy a mai római eredetű hónapnevek mit jelentettek egykor.

Ókori római naptár hónapjainak nevei:

1. Martius

2. Aprilis

3. Maius

4. Iunius

5. Quintilis

6. Sextilis

7. September

8. October

9. November

10. December

Julián naptár hónapjainak nevei:

1. Martivs

2. Aprilivs

3. Maivs

4. Ivnivs

5. Ivlivs (Qvintilivs)

6. Sextilivs

7. Septembrivs

8. Octobrivs

9. Novembrivs

10. Decembrivs

11. Ianvarivs

12. Febrvarivs

Amúgy se lehet pontosan napfordulók köré szervezni egy naptárat. A 365,2422 napos keringési idő miatti szökőnapok rendszere úgy néz ki, hogy 4-gyel osztható években van, 100-zal osztható években nincs, 1000-rel osztható években mégis van. Emiatt a téli napforduló is több, mint 2 napot ingadozik, pl:

1903-ban december 23, 0:14 GMT-kor volt

2096-ban december 20, 20:34 GMT-kor lesz

Ha átkeresztelnénk december 22-ét az új január 1-re, akkor meg olyan kérdéseket írnának ki, hogy miért január 1-2. vagy december 30-31. éjszakája a leghosszabb, szilveszter éjszakája helyett.