Ezt a sok műanyag hulladékot hogyan tudjuk ártalmatlanítani? Az jó megoldás, hogy ha elássuk jó mélyre? Lebomlik a föld alatt?

"Közben a sok szemét a föld alatt sok metánt bocsájt ki. "

A szerves (nem a műanyag) összetevők bomlása során keletkezhet metán, ezt próbálják is hasznosítani!

A gond ott van hogy ezek keverten érkeznek minden mással pl műanyagokkal. Így ha elássák és ki is nyerik a metánt attól még a műanyag és még pár értékes anyag ottmarad a föld alatt elásva.

Ez nem megoldás.

"Az jó megoldás az égetés ? Van Budapesten egy szemétégető . Ott ártalmatlan lesz és elég. Szétfolyik ott nem megy a talajba ?"

Az égetés szintén csak látszólagos megoldás.

Mert bár energiát nyernek belőle és az égetés utáni hulladékmennyiség jóval kisebb helyen elfér.

De ez egy nyersanyagpazarlás is egyben. Az égetés közben is mérgező anyagok keletkeznek melyeket kezelni kell a füstgázban is. Illetve ami visszamarad és a füstgáz kezelő anyagok is koncentráltan tartalmaznak mérgező veszélyes anyagokat. Tehát azt a kevesebb mennyiséget ami marad már nehezebb biztonságosan elhelyezni is.

Ez sem végleges megoldás csak egy félmegoldása a problémának.

Elodázni lehet vele hogy a szemétkupacok ne boruljanak a városainkra.

Nem tudom láttatok e már újrafelhasználásra előkészítést.

PET palackokat tökéletesen ki kell tisztítani, letekerni a kupakot , lecsípni a nyakán levő gyűrűt, letépni a címkét, majd a címke ragasztóanyagát drótkoronggal el kell távolítani.

Ha ez meg van, akkor mehet a darálóba.

Ebből valamit még tudnak csinálni, de PET palackot már biztosan nem.

Ha például mobil telefonok házát dolgozzák fel, akkor címkéket belülről ledrótkorongolni, átnézni, hogy nincs e a műanyagba bele fröccsöntve valami fém, például réz anya, ha van, akkor pneumatikus, vagy hidraulikus préssel külön külön kinyomkodni a fémet. Mehet a darálóba. A dolgozókat meg fizetni kell és alig jön be valami a műanyag feldolgozásból.

A műanyagok típusát jelezni kellene minden fröccsöntött terméken, de Kína nem variál.

Csinálnak egy fröccs formát és benne van, hogy polioximetilénből van, de váltanak polipropilénre és ezt nem jelzik már a terméken.

Feldolgozáskor szennyezett lesz a darálék.

Soha nem jutunk el odáig, hogy jelentős újrafeldolgozást érjünk el.

Minden agyagnak más az olvadáspontja, forráspontja, stb., ami alapján lehetne szeparálni. Nem mondom, hogy könnyű, de néhány 100 millió dolláros kutatással biztos megoldanák. Egyelőre olcsóbb kidobni, s szennyezni a környezetet.

Ha rakéta-hajtóanyagot lehetne pet-palackokból csinálni, a NASA, vagy a hadi-ipar már rég megoldotta volna.

Ha már megolvasztod, akkor vége van a dalnak.

Annyi féle műanyag létezik már, hogy képtelenség lenne modellezni, hogy melyik anyag mivel lépne reakcióba, illetve milyen új molekulák alakulnának ki. Egy katyvasz lenne belőle.

Már az is elég lenne a bukáshoz, hogy ha két azonos anyag lenne a kupacban, és az egyikben üvegszál erősítés lenne.

Vagy előre szétválogatod, vagy nincs feldolgozás.

"Minden agyagnak más az olvadáspontja, forráspontja, stb., ami alapján lehetne szeparálni."

Ez alapján nem lehet szeparálni mert ahhoz előbb meg kellene olvasztani.

A sűrűségük alapján viszont lehetne.

Tehát le kell darálni az egészet ahogy van és különböző sűrűségű folyadékokban szét lehet szelektálni ami lesüllyed és ami úszik rajta az más féle műanyag.

A gond hogy ha pl olajon csináljuk akkor az ugyanúgy szennyezetté tenné a műanyagot, és nem biztos hogy meg lehet tisztítani ismét.

Valamilyen alkohollal már inkább lehetne, feltéve hogy nem oldja amit beleteszünk.

Még az átkosban volt egy tsz melléküzem, ahol vegyes műanyag hulladékból állítottak elő tetőfedő műanyag "hullámpalát".

Egy ott dolgozótól hallottam, hogy nem válogatták, különösebben nem tisztították, volt valami kötőanyag, amit mondig hozzáadtak, így nagyjából egyforma minőségű elég változatos színű végterméket kaptak.

Annak idején volt egy Építés Tudományi Kutató Intézet, ott kisérletezték ki a technológiát, ami alapján létrehozták ezt a hazsnált műanyag feldolgozó melléküzemet.

Tudomásom szerint ott több kisérlet is folyt, hogy egyéb építési anyagokba is felhasználják ezeket a hulladékokat.

Sűrűség alapján sem lehet szelektálni olvadt állapotában.

A műanyag nagyon rossz hővezető.

Sok féle műanyag van sok féle olvadásponttal.

Hány fokra melegítenéd az olvadékot ?

A polipropilén 160 fokon úszna a tetején

A PVC meg már 100 fokon az alján odaégne, miközben klórt eregetne.

Az olvadt műanyagot el lehet felejteni.

Esetleg teljesen porrá őrölni, ami drága lenne, majd valami semleges folyadékban centrifugálni.

De, hogy a centrifugából forgás közben hogy vennéd ki a különféle anyagokat, az kérdés.

Ha ez az egész művelet előzetes átvizsgálás nélkül történne, akkor meg ott van a szennyezett alapanyag kérdése.

Persze lehetne darálás után egy mosószeres fürdőben átdolgozni, majd egyre tisztább vizekben öblíteni, de akkor meg ott van a műanyagok nedvességfelvétele.

Ki kell szárítani , hogy újra fröccsönthető legyen. Nem érné meg ez senkinek.

"ott van a műanyagok nedvességfelvétele"

Ezt kifejtenéd a legtöbb "mű" anyag teljesen vízhatlan, vízálló és nem vesz fel vizet.

Persze vannak direkt ilyen célra fejlesztett megoldások mint a silica gél. De nem ez a jellemző.

"De, hogy a centrifugából forgás közben hogy vennéd ki a különféle anyagokat, az kérdés."

Pont úgy ahogy uránt dúsítanak centrifugákkal.