A dagály miért nem az azt befolyásoló égitest (ek) távolságával arányosan változik?

A két dagályhullámot más erők hozzák létre.

A Hold felőli oldalon egyértelműen a Hold gravitációja a felelős, a másik oldalon pedig azért van dagályhullám, mert a két égitestnek a tömegközpontja nem esik egybe a Föld tömegközpontjával, hanem mindig a Hold felé van, de még a Földfelszín alatt.

A Föld forgása következtében viszont ekkor jelentős centrifugális erő lép fel,

Az árapályjelenségeket számos tényező módosítja folyamatosan, a Hold távolsága a Földtől, ami változó, vagy a szögmagassága, mivel a Hold pályája eltér az ekliptika síkjától, a Nap távolsága és pozíciója, amely a Hold - Nap viszonylatban jelentős, mert egymás hatásait gyengíthetik, vagy erősíthetik is.

Lokálisan az uralkodó széljárás is módosíthatja az árapályt.

Tudtommal nagyobb, de lehetséges, hogy nem mindig, ugyanis nem túlságosan nagy a különbség.

Ami az ábrát illeti, az rendkívül eltúlzott, mert mérethű, valós ábrázolásnál nemhogy az árapály, de még a Föld légköre sem látszódna.

Rossz a kèp..

A a Víz vagyis a Dagály csak a hold gravitációja felè törekszik. A másikoldalt ,mièrt nyúlna meg kifelè a víz a világürbe ott nincs semmi.

#3

A két oldalra ható árapályerő nagyságának különbsége elhanyagolható (ha jól számolok, kb. 0,05%), hiszen a Hold-Föld távolsághoz képest a Föld sugara elég kicsi (a Nap esetében pedig még inkább ez a helyzet). Ennél egyéb tényezők (pl. földrajzi szélesség) sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a dagályt nagyságát.