A fenol és benzol miért színtelen, ha a konjugáltság színt kölcsönöz a szerves vegyületnek?

"... minél több "ÉN" vagy "IN" (pl buta-dién) van egy vegyületben, annál színesebb, mert ebben a környezetben könnyebb a vegyületet megszínezni, mint pl egy "sima" C6H12-nél."

Ez a mondat sajnos értelmezhetetlen. Nem tudom hova jársz iskolába vagy ki tanította ezt, de el kell felejteni.

A vegyületek színének egyik oka lehet valóban a kiterjedt elektron konjugáció. Az antracén még színtelen, de a tetracén már narancssárga és a pentacén pedig kék:

[link]

[link]

[link]

A konjugáció nagyobb mértékű kiterjedésével tehát a szín mélyül. Minél nagyobb teret "fog át" tehát az elektron az adott molekula orbitálon (MO), annál kisebb energiájú fénykvantum képes elektronátmenetet okozni és így a megfelelő színt elvenni a látható skálából. (Mert ugye a fehérből megmaradó színt észleljük.) A benzol, naftalin és antracén azért nem színes, mert csak UV foton képes gerjeszteni az elektronokat.

Megjegyzés: az elektron átmenet a molekula kötő és lazító MO-jai között zajlik.

Ha az ultraibolya tartományba eső fénykvantum (Einstein nevezte el ezt a fényt, mint elektromágneses sugárzást alkotó részecskét fotonnak) okoz elektronátmenetet, akkor nem látunk színt mert a látható tartomány összetételét nem módosítja.

Például a növények zöld színéért felelős klorofill a látható tartományba eső "vörös" fotont nyeli el, így a látható tartomány összetétele módosul és a vörös kiegészítő színét a zöldet érzékeljük.

Minél kiterjedtebb a konjugáció annál kisebb energiájú foton is elég ahhoz hogy elektronátmenetet okozzon.

A lazító molekula orbitál pedig már egyetemi szint.