Azt is vedd figyelembe hogy nagy a "kihullás" azaz a csemetéknek csak egy kis részéből lesz végül felnőtt fa. Tehát a csemeteerdőt jóval sűrűbbre ültetik mint ami belőle végül felnőtt erdőként lesz. Közben többször is ritkítják tisztítják. De az ilyen erdő sosem fog természetesnek kinézni.
Elegyes teljesen természetesnek ható és biológiailag is működő erdőt nagyon nehéz és hosszú folyamat kialakítani.
Azaz nagyon nehéz visszafordítani ami tönkre lett téve.
Minimum 100 éves folyamat eredménye lehet az ilyesmi.
Pl egy a fentebb felvázolt homogén erdőt elkezdenek csak szálalni a kivágott fák helyére más fajokat is beültetni hogy elegyes legyen. Mindezt több (évtizedes) ciklusokban.
A kidőlt fákat otthagyják stb.
Végül a szálalást is felhagyják.
Ekkor már hasonlíthat egy természetes több különböző korban járó és elegyes erdőre.
De még ezután is évtizedek (évszázadok) mire az utolsó emberi beavatkozási nyomok is már eltűnnek vagy csak természetesnek hatnak.
Akác erdő lenne?
"A szükséges mennyiség általánosságban négyzetméterenként egy darab csemete. De ültethető természetesen ritkábban is."
Ez 1 millió db lenne, de minimum a fele, előző írta hogy miért.
Az "erdő" meghatározás nem tartalmazza se a fák számát, se a méretét, se a természetes vagy mesterséges eredetét. Csak annyi, hogy a fák viszonylag sűrűn nőjék be a területet. És hogy fák legyenek, nem bokrok vagy ilyesmi.
Tehát, ha 1 km2 akácost telepít az ember, 1-2 M magonccal, aztán a növekedés ütemében ritkítja, akkor 10 év múlva lesz egy erdőnek nevezhető területe, 125.000 fával.
De ha megnézel egy öreg tölgyerdőt, abban mondjuk csak 20.000 fa van, és még így is egy sűrű erdő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!