Pince vagy akna szellőztetés kialakításánál miért indul meg a légáramlás az akna aljáig levezetett csőtől az akna tetején található nyílás vagy cső felé?
Egy szivattyúkkal foglakozó weboldalon ajánlják, hogy a szivattyú akna szellőztetését meg lehet oldani úgy, hogy 2 lyukat vágunk az akna fedőn és az egyik lyukba egy csövet helyezünk ami leér egészen az akna aljáig. Ekkor a csövön hideg levegő fog beszívódni, a szabad nyíláson pedig a meleg távozik.
Nem teljesen értem. Hogyan tud egy csőben (kvázi kémény) az áramlás lefelé végbemenni. Főleg, hogy a pince vagy akna alján hidegebb a levegő mint a külső levegő hőmérséklete. A meleg levegő felfelé szeret menni nem lefelé. Mint ahogy a kéményben is a füstgáz melegsége miatt alakul ki a huzat. Mit érthettem félre? :)
Köszönöm a választ, de nem lettem közelebb.
Télen lehet igaz, hogy a pincében melegebb van mint kint, de nyáron? Illetve azon a weboldalon azt írták, hogy a csövön szívja be a friss levegőt, de én azt nem értem, hogy hogyan tud a kinti melegebb levegő lefelé áramlani egy csőben.. Mi készteti erre?
OK, van egy ötletem.. :)
Ha csak egy lyuk lenne a pince tetején, akkor is lenne valamennyi légármalás/csere, csak akkor ugyanazon a lyukon kellene ki és be is áramlani, ezért nagyon lassan és rossz hatékonysággal cserélődne. Ha jól sejtem csak a felső légrétegek mozognának, az alsók szinte alig.
Viszont ha van egy másik nyílás a plafonon, akkor meg tud indulni a légáramlás a környezeti nyomás és hőmérséklet változásoktól függően ebbe vagy abba az irányba. Ez már hatékonyabb, de még mindig csak a felső légrétegek mozognának főleg. Viszont ha a másofik nyílás a szoba legalján van akkor már függőleges irányban is meg tud indulni az áramlás.
Ami még pici kérdőjel, hogy miért a levezetett csövön történik a beszívás.
Talán a cső saját belső légtere mivel kisebb a szobánál ezért a szoba felső légrétegében lévő nagyobb mennyiségű meleg legeő nagyobb nyomással igyekszik kifelé? Ha így van innentől nyilván elkezdi "szívni" a csőből és megindul a körforgás.
Lehet, hogy nem ez e mgoldás, nem tudom.. :)
Köszönöm!
Ok, jogos. A meleg felfelé áramlása miatt a cső alsó nyílásán, szívó hatás alakul ki. Azért már közel jártam.. :)
Viszont eszembe jutott még valami.
A kéményeket (sima passzív, nem ventillátoros kémény kályhához) azért szokták magasabbra építeni mint a házon lévő ablakok, hogy a kémény ne tudjon a beltér irányába áramlani?
Hiszen a fentiekből kiindulva elvileg előfordulhatna az, hogy ha a kémény teteje egy szinten vagy alacsonyabban van mint a legmagasabb ablak akkor az ablakon áramlik kifelé a benti levegő és a kéményen be a kinti.
Vagy ha nem akkor vajh miért nem..?
"A kéményeket (sima passzív, nem ventillátoros kémény kályhához) azért szokták magasabbra építeni mint a házon lévő ablakok, hogy a kémény ne tudjon a beltér irányába áramlani?"
Ha be van fűtve, illene, hogy a kályhában legyen melegebb, mint akár a szoba légterében, akár kültérben.
Akkor meg automatikus a feláramlás beindulása.
A kémény magasságával a szívóhatás növekszik, de mondjuk lassabban indul be.
A kéménymagasságra amúgy előírások vannak, nem a szívóhatás miatt, hanem hogy a szomszéd ne hányjon taknyot tőle, meg a tetőn kialakuló esetleges szélturbulencia ne okozhasson visszafújást, mert akkor a kályhás lakó hány taknyot.
Ha már be van fűtve, akkor nyilván. De begyújtáskor, amikor még hideg a kémény?
Csak azért nem egyértelmű ez az egész számomra, mert a 2 eset nagyon hasonló.
1. Van egy pince, egy nyílás (ablak, vagy bármi) magasan és egy cső a padlótól a szabadba (olyan mint egy mini kémény). Ebben az esetben a csőben a levegő lefelé fog áramlani.
2. Adott egy ház (szoba) amin vannak ablakok, és van benne egy kémény (kvázi cső - főleg ha bélelt), de ott a levegő felfelé áramlik.
Vagy amíg nincs begyújtva simán mehet benne lefelé is?
Most leszámítva a páraelszívó és egyéb aktvív eszközök zavaró hatását, csak úgy passzívan.
"De begyújtáskor, amikor még hideg a kémény?"
Akkor jön is vissza a füst, ha éppen nincs szél a kémény fölött és a szoba ugyanolyan hideg, mint a kémény feletti levegő.
Mert ha van szél, akkor van szívóerő hőkülönbség nélkül is.
Porlasztó működése megvan, ugye?
Köszönöm!
Igen, a porlasztó jó példa volt!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!