Lehetséges e, hogy egy test gyorsul de a mozgási energiája nem változik?

E = 1/2mV²

V = at

szóval ha "a" nő viszont "t" ugyanilyen mértékben csökken akkor V=állandó és ekkor E=állandó

Igen, ilyen például az atomban kötött elektron: pálya és spin impulzusnyomatékának iránya állandóan változik azonban energiája állandó.

Megjegyzés: a Föld azért nem jó, mert a világűr nem teljesen "üres" (bár vannak olyan terek ahol nincs anyag), ezáltal - szigorúan véve - mozgási energiája folyamatosan csökken.

A gyorsulás a sebesség változásának mértéke (egy időpillanattól egy másikig).

A gyorsulás vektormennyiség, tehát van iránya. Tehát nem csak akkor gyorsul egy test, ha a sebessége változik, hanem ha az iránya is.

Vagyis kétféle esetben gyorsul egy test.

1.)

Ha a sebessége egy adott időpillanatról a másikra megváltozik. (nőhet és csökkenhet is, mind a kettő gyorsulásnak számít, csak ha lassul, az negatív gyorsulás)

2.)

Ha a mozgásának iránya változik. Ekkor a sebességének változnia sem kell, mégis gyorsulásról beszélünk. Ekkor a sebességben valódi gyorsulás nem tapasztalható, mégis valamilyen erő hatására megváltozott a tárgy mozgásának iránya, azaz egy bizonyos irányból egy másik irányba "elkezdett gyorsulni". (valójában csak irányt változtatott)

Ha egy tárgy egy kör vagy ellipszis pályáján mozog (vagy kering) állandó sebességgel, akkor is gyorsuló mozgásról beszélünk.

Newton 1. törvénye:

Minden test megtartja nyugalmi állapotát (azaz egy helyben marad állva), vagy megmarad az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában, míg más test vagy erő mozgásállapotának megváltoztatására nem készteti (azaz, amíg valami neki nem ütközik, vagy meg nem állítja).

Látható, hogy ha nem éri erőhatás, akkor (sebességének nagyságán kívül) mozgásának iránya is állandó marad. Ha éri erőhatás egy bizonyos szögből, akkor amíg tartott az erőhatás, az eredeti irányából egy másik irányba kezdett el gyorsulni.

Bolygók esetében ez az erő a gravitációs erő.

Elég nagy itt a félreértés látom. Először is tisztázni kéne, mit értünk az alatt, hogy gyorsul a test. Ha azt, hogy valamilyen koordinátarendszerben van a gyorsulásnak nemzérus komponense, akkor ez több sebből is vérzik. Ugyanis végtelen sok olyan koordinátarendszer létezik, amelyben egy Földhöz képest nyugvó test gyorsul.

A Föld körül keringő Hold, meg az elektronos példa ugyanilyen rossz. A Holdhoz rögzített koordinátarendszer még inerciarendszer is lehetne...

A #3-as meg egyszerűen nevetséges. Ha van gyorsulás, akkor nem az kell, hogy 'a' értéke nővekedjék, hanem az hogy konstans és zérustól különböző legyen. Olyat meg ne írkáljunk már hogy "viszont "t" ugyanilyen mértékben csökken". Ennek semmilyen fizika háttere nincs.

De ha már az energiaképletből indulunk ki, akkor lehetne vizsgálni azt tovább:

E = 1/2 m*v²

Ez akkor maradhat még állandó, ha a sebesség növelésével csökken a tömeg. Van ilyen? Hát persze! A rakéták működésének az alapelve. (AZ üzemanyag folyamatosan távozik).

Először is mondok egy egyszerűbb példát az előzőeknél.

Egy rakéta gyorsul és közben a kiáramló anyaggal tömeget veszít.

Mivel a mozgási energiának a tömegéhez is köze van lehetséges hogy egy adott idő intervallumban pont annyi tömeget veszít és pont annyit gyorsul is hogy a mozgási energia nem változik.

- Ez biztosan nem tartható fent örökké, lévén a rakétáknak véges az üzemanyag készlete. Másrészt amikor nagyobb még a kezdeti tömege nagyon nagy erejű hajtóművel kell gyorsítani, míg mikor már kicsi lényegesen kisebbel. Mert ha ilyenkor nem csökkentenék a hajtómű erejét a gyorsulás/gyorsítás mértéke is óhatatlanul nőne.

Ezért írtam hogy adott idő intervallumban ez lehetségesnek vagyis fenntarthatónak tűnik.

Többen is jöttek a földes példával. Ez több sebből is vérzik most hagyjuk az űrben lévő kevés fékező anyagot. Egy másik problémára világítok rá:

"Ha a mozgásának iránya változik. Ekkor a sebességének változnia sem kell, mégis gyorsulásról beszélünk. Ekkor a sebességben valódi gyorsulás nem tapasztalható, mégis valamilyen erő hatására megváltozott a tárgy mozgásának iránya, azaz egy bizonyos irányból egy másik irányba "elkezdett gyorsulni". (valójában csak irányt változtatott)"

Nos a központi csillagunk (mint ahogy minden más pl a föld is) meghajlítja tömegével a téridőt. Ennél fogva nem hat semmiféle kitérítő erő a földre a föld szempontjából és inercia rendszeréből tekintve továbbra is egyenes vonalban "repül" tovább. Az hogy mégis a nap körül marad annak köszönhető hogy ez az egyenes vonal a görbült téridőben halad. Ennél fogva nem hat rá semmiféle oldalirányú gyorsulási erő. Ha így lenne azt érezni is lehetne hogy ha oldalirányba kitér a bolygó (és nem is kis sebességgel), nos enyhe kifejezés hogy elég csúnya világ lenne itt a felszínén! A tehetetlenség miatt!

Így ez a példa teljesen cáfolva!

Ugyanígy a holdas példa is!

Az atom - elektron példa akár jó is lehet ott teljesen más erők hatnak és tartják össze a rendszert. És nem a téridő elhajlása. De ott jó eséllyel hatnak is a fizikai törvények pl a tehetetlenség. Csak ugye nem tudnunk elektron felszínére állni hogy megtapasztaljuk!

A gyerek a lovacskás körhintán egy ilyen test. (Abban a rendszerben, amelyikben a körhinta áll és forog.)

Az elektronos példa nem jó, a Newtoni pontmechanika ebben az esetben nem írja le a mozgását. (Amikor E térrel gyorsítom, vagy ködkamrába zárom, akkor már a Newtoni mechanika is működik.)

A Földes példa jó, a Newtoni mechanika ugyanúgy kezeli, mint a körhintán ülő gyereket. Érdekesség, hogy Einstein révén 'tudjuk', hogy a Föld nem képes kimérni a saját gyorsulását (sem mechanikai úton, sem fénnyel, sem máshogy), míg a körhintán ülő gyerek ki tudja.

#9

"Einstein révén 'tudjuk', hogy a Föld nem képes kimérni a saját gyorsulását (sem mechanikai úton, sem fénnyel, sem máshogy), míg a körhintán ülő gyerek ki tudja."

Ezt fejtsd ki légyszíves egy kicsit jobban. Hogy "mér" a föld ha nem egy élő dolog? Mit mér a gyerek mechanikával fénnyel a körhintán? Einstein melyik tételére gondolsz és mi az összefüggés? +rengeteg ehhez hasonló kérdés lehetséges még a beírásoddal kapcsolatban.

(Még nem értékeltelek, mert nem tudtam hova tenni. :-) )