Honnan tudom eldönteni egy elemről a Mengyelejev rendszerben, hogy az most milyen halmazállapotban fordul elő a természetben?

"milyen halmazállapotban fordul elő a természetben"

Az semmi, de hogyan tudod eldönteni, hogy egyáltalán elemi állapotban előfordul-e a természetben?

Például a szilícium (a földkéreg leggyakoribb eleme) nem fordul elő elemi állapotban a természetben.

Szóval biztosan azt akarod kérdezni, hogy a természetben milyen halmazállapotú egy elem?

Milyen hőmérsékletről beszélünk?

A természetben az egyenlítőn más hőmérséklet van, mint az Antarktiszon. Szobahőfok érdekel?

A teljes periódusos rendszerhez képest nagyon kevés elemmolekula formájában előforduló elem létezik.

Ami most eszembe jut:

oxigén: O2 alakban oxigén gázként találkozunk vele standard nyomáson és standard hőmérsékleten. Magas légkörben O3 alakban ózonként.

nitrogén: N2 alakban nitrogén gázként stand. hő, stand. nyomáson.

hidrogén: hidrogén gáz H2 alakban.

arany, ezüst: nem szeretnek reakcióba lépni normál körülmények között, így könnyen találni őket a megfelelő lelőhelyen tiszta állapotban (ha jól tudom).

Esetleg még a szén, de az nem abiotikus módon tud feldúsulni az adott talajrétegben, hanem szervesanyagokból kerül oda. A szervesanyagokban pedig nem található meg az elemi szén.

A nemesgázoknál szerintem értelmetlen "egy atomos mulekulákról" beszélni. Azok atomok és kész.

De az, hogy mesterségesen szétválasztod az adott vegyületeket felépítő elemeket, és az elemekből felépülő anyagi halmazok halmazállapotát vizsgálod, az már más kérdés.

Én az elektronegativitást se gondolom úgy hogy egyedüli rendező elv lenne a halmazállapotok tekintetében.

A fluornak baromi nagy az elektronegativitása, mint ahogy a klórnak is. De a klór mellett egyel előforduló kén már szilárd halmazállapotú ugyanolyan körülmények között, és nem gáz.

Vagy pl a higany és a bróm a két egyedüli elem, ami elemi halmazban folyékony halmazállapotú standard körülények között, mégis eléggé messze van az elektronegativitásuk.