Ugyanolyan értékes és drága marad-e az arany, ha elpárologtatják, mint, ha szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotban van?

Nem bonyolult előállítani..

Melegítsd fel a gyűrűdet 3000 C-ra (vidd egy lánghegesztőhöz, neki van annyi) és akkor megtudod.

Hallottál aranyfüst(lemez)ről? Létezik! (Na kapok én ezért).

Látom nem bírsz leszakadni a témáról.

Az arany gáz halmazállapotban is arany lesz. Elő lehet állítani, de minek? Úgyse marad úgy.

Mivel ez egy elem (a periódusos rendszer egy tagja), kémiai vagy egyszerű fizikai behatásokra (mint a hőmérséklet) nem változik meg! Vagyis ugyan olyan értékes lesz és ugyan azokból az atomokból fog állni, mint a párologtatás előtt.

Más kérdés hogy minden hidegebb felületre le fog csapódni, vagyis így tartani nem tudod!

A megnövelt hőmérséklet hatása minden anyagra az hogy kissé megnöveli a reakcióképességet is.

De ez nem jelentős az aranynál, és mivel egyébként egy eléggé ellenálló elemről van szó szinte változatlan formában megmaradna, csak más alakot venne föl.

Értékét csak akkor vesztené el ha nukleáris létesítményben esne át olyan besugárzáson, aminek végeredménye hogy megváltozik a protonszáma. Na mivel az már egy másik elem izotópja lenne és nem arany az már nem érne annyit vagy éppen többet érne, de még sem mert közben sugárzóvá vált és nem tudod semmire sem használni!

Az aranyfüstnek mindehhez semmi köze!

Az aranyfüst nevű vékony fóliát, mechanikai behatással géppel vagy kézzel való kalapálással alakítják ki!

Vastag állatbőrök közé tesznek aranylemezt és kalapálni kezdik a bőrt.

Azért "füst" a neve mert a végén kékesen (füstösen) áttetszővé válik, és nem arany színű ha a fény keresztül haladhat rajta. Azonban ha ráhelyezik és puha kefével ráigazítják egy felületre már nem tud fény keresztül haladni rajta, ilyenkor a fény visszaverődés válik túlsúlyossá. És emiatt arany színű lesz az így bevont tárgy. Ragasztó sem kell, mert statikusan föltapad a felületre, gyakorlatilag atomok közti kölcsönhatás tartja a helyén.

Az előzőhöz:

Az "érték" kifejezés értelme és az arany fizikai át nem alakulása külön fogalom.

Szerintem igenis elveszti a használati, kereskedelmi stb étrékét az az aranytárgy amit beolvasztanak. fizikailag még értékes leszmint aranyklocni.

De ha elpárologtatjuk, akkor már a kocentrációját is csökkentjük, ennyi erővel már porrá is őrölhetnénk.

Az arany értéke abban rejlik hogy kis helyen, koncentráltan (egy darabban) fordul elő és jól ellenáll a kémiai hatásoknak stb.

Nézd például a higanyt, az ritkább előfordulású mint az arany, mégis sokkal olcsóbb.

Vagyis, az érték mint fogalom lényegesen függ a feldolgozottságtól és a külső megjelenési formától.

Mint befektetési arany, ha sérülésmentes eredeti tömbben van, forgalomképes, és akinek kell az a közösség (tőzsde, piac stb) áron adja veszi.

Ami már megváltoztatott formájú (elégett, gázzá párologtatott, stb) az ugyan arany, de ahoz hogy értékesíthető legyen, további szolgáltatásokat kell igénybe vegyünk, mert így nem forgalomképes az eredeti formájának árában. Tehát veszített az értékéből.

az aranyat villamos ívvvel el lehet párologtatni.

Színére a spektruma ad felvilágosítást.

"Ragasztó sem kell, mert statikusan föltapad a felületre, gyakorlatilag atomok közti kölcsönhatás tartja a helyén."

Icipici korrekcióként, az ott tartó hatás főként a légnyomás, mert olyan képlékeny az aranyfüst, hogyí a levegő tökéletes kiszorításával a felületre lehet vinni.

Szóval az ott tartó erő semmiképpen sem kohéziós, hanem adhéziós.

(Esetlegesen, ha fémre kerül, elvileg lehetne kölcsönös diffúzió révén kohéziós, de nem jellemző, egyrészt mert fémre galvánozni szokták az aranyat, mert ez egyszerűbb és TÉNYLEG lesz kohézió, másrészt mert ha mechanikusan viszik fel, az alapfém oxidja általában elválasztja az aranyat az alapfémtől.)

Elég fura a kérdés, kb. olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy ugyanolyan haszonállat marad-e az öszvér, ha nem kocsit vontatunk vele, hanem befektetjük az ágyunkba és azt simogtva alszunk el minden este.

Bármilyen dolog financiális értéke attól függ, hogy el tudod-e adni és mennyiért, azaz mit kapsz érte cserébe, illetve hogy neked mennyi pénzt kell kifizetni ahhoz, hogy hozzájuss. Amennyiben valamilyen folyamathoz aranygőzre van szükség, és annak technológiája bonyolult és sok energiát igényel, plusz még ugye az arany eleve drága, akkor az aranygőz előállítása is drága. De mivel aranygőzt nem szállítanak, nem csereberélnek az emberek, nincs piaci értéke, ezért értelme sem nagyon van azt kérdezni, hogy mennyit ér. De kicsit erőltetett példával lehet érzékeltetni a dolgot. Ha neked egy palackba aranygőz van nagy nyomáson és hőmérsékleten, és ezzel akarod kifizetni az új kocsidat, akkor a világ összes pontján elhajtanak a fenébe, még ott is, ahol egyébként normál, szilárd aranyat elfogadnának fizetőeszközként. Miért? Azért mert az aranygőzhöz nem kapcsolódik tradicionálisan és kulturális éretelemben gazdasági érték, és még ha vissza is lehet belőle nyerni a szilárd aranyat, csak macera van vele. a viszont az a világ utolsó fellelhető és elérhető aranykészlete, ami a te palackodban van, akkor lehet, hogy mg tudnád venni azt az autót.

Tanulság: a gazdasági érték emberi-társadalmi fogalom, nem fizikai. Nem a fizikai anyaghoz kötődik, hanem emberi szükségletekhez.

Visszatérve a meglepőnek tűnő öszvéres hasonlatra: akinek nincs szüksége kocsivontató öszvérre, de rossz alvó és tényleg segít neki, ha az öszvérét befekteti maga mellé az ágyba, akkor igen, az továbbra is tekinthető haszonállatnak, hiszen a tulajdonosának haszna van belőle.

Szerintem nem rossz a hasonlat.

Valóban valószínűleg nem azonos a reakció a zaciban, ha A verzióban odaadsz két gramm törtaranyat, vagy B verzióban teljesen hivatalosan, jogilag korrekt módon a zacis nevére írsz húsz köbkilométernyi óceán-vizet. A és B verzió aranytartalma azonos.