A levegő hogy tapad a Földhöz?

Hozzátenném még az előzőhöz, hogy kisebb Napkitörés esetén nem veszít semmit a Föld a légköréből, mert az idők során már elveszítette azt, amit ilyen módon el lehet veszíteni, vagyis annyira nem éles az átmenet, hogy van egy olyan szakasz a légkör legfelső részén, ahol már nincs levegő, pedig még ott meg tudná tartani a gravitáció normális esetben.

Így csak valami nagyon extrém esetben fordulhat elő szivárgás, de elméletileg ez nem lehetetlen.

"Ha a föld felszíne tele van levegővel, hirtelen egy ponton túl (vagy fokozatosan) eltűnik, majd a vákuummal rendelkező űr van körülötte, annak a világ legnagyobb légnyomás-különbségének kellene lennie nem?"

De. Csak mivel a nyomás a felszíntől az űrig szépen folyamatosan csökken, nincs így.

Ha csak egy hegyre felvisz egy kocsi, busz, már bedugul a füled a légnyomás-változástól.

Az űrnek nincs is valódi határa. Az ott lévő gázmennyiség sosem lesz nulla, csak nagyon kevés, én spec nem nevezném légkörnek azt, amikor egy köbméterben csak egy tucat gázatom kolbászol. Itt len a földön az ilyet már tökéletes vákuumnak nevezzük, holott nem is teljesen üres, olyan ha megszakadunk, sem tudunk csinálni.

Persze, szoktak megadni űr-határokat, ilyen-olyan szempontból, például a Kármán-határ, ahol már olyan ritka a légkör, hogy pl. egy repülőnek már a gravitációt legyőző sebességgel kéne repülnie, hogy fenntartó felhajtóerő keletkezzen a szárnyain, vagyis ott már csak egy rakéta tud "repülni".

Még feljebb van az a határ, ami felett már olyan ritka a gáz, hogy egy műhold a légköri fékeződéstől évek alatt sem esik le.

De ezek a határok csak képzetesek, azért találtuk ki, hogy adott szakterületen legyen mihez viszonyítani.

Legfelül olyan kicsi a nyomás, gyakorlatilag nulla, hogy nem kell a gázt ott összenyomva semmilyen erővel, tágulni sem akar.

Ahogy megyünk egyre lejjebb, a följebb lévő gáz súlya folyamatosan rakódik rá, így nő egyre jobban a nyomás, azt meg már összetartja a felette lévő gáz súlya.

Annyit azért még hozzátennék, hogy a földfelszíni 1 bar nem éppen a világ legnagyobb légnyomás-különbsége.

Egy öngyújtóban lévő gáznn nagyobb nyomás van.

A levegő súlyának szemléltetésére ezt a videót szoktam bemutatni:

https://www.youtube.com/watch?v=Zz95_VvTxZM

A vasúti tartálykocsiból kiszívták a levegőt. Ezért csak a vákuum maradt a tartályban. A tartály fala egy ideig még ellenáll a nyomásnak, de aztán a ránehezedő levegő győz...

Szerintem plasztikus szemléltetése a Föld felszínére nehezedő levegőoszlop súlyának...

No az a helyzet kedves kérdező, hogy nem érted a légkör "lényegét".

Van ugye a Föld. Ez egy bolygó adott gravitációval (tömegvonzással). Szépen ott van az üres (?) űrben, és teszi a dolgát (pl kering a Nap körül). Vannak a gáznemű anyagok, amikre jellemző, hogy az őket alkotó atomok, molekulák egymáshoz képest jól el tudnak mozdulni, és ezáltal szépen repkednek a tulajdonképpeni (üres)űrben. A Föld esetében nevezzük ezt a gázt levegőnek.

Viszont, ezeknek az atomoknak (molekuláknak) is - természetesen - VAN tömegük, így a gravitáció hat rájuk (is). Ennek aztán az a vége, hogy szépen "vonzódnak" Földhöz, mint tömeghez. Namost ... ezen atomok, molekulák bizonyos sebességgel repülnek, viszont ez a sebesség alatta marad a Föld felszínére vonatkoztatott szökési sebességhez képest, így biza legtöbbjük itt is marad! Minél nagyobb a sebessége (energiája) annál magasabbra tud repülni. De értelemszerűen az egyre nagyobb sebességű atomok (molekulák) egyre ritkábban fordulnak elő, és pont ez okozza, hogy nem csak úgy hipp-hopp "van levegő nincs levegő" éles határ létezik, hanem egyre magasabbra kerülve egyre ritkább a levegő, és biza még 1000 km távolságba is eljut egy egy renitensen nagy sebességgel (energiával) rendelkező egyed. Hát ez ilyen egyszerű (?) :)

maci

maci, nem egészen így működik a dolog.

Ezek a részecskék pattognak egymáson is, így nem kell különösen nagy sebesség annak, amelyik már fönn van.

Nem fog feltétlenül leesni a felszínig.

De, ez pontosan így van (mert ugyan hogyan is lehetne máshogy :D). Nyilván ütköznek is, és ilyenkor a sebességük, a továbbrepülésük iránya nyilván az ütközés irányától függően változhat is. A Föld felszínén egy-egy atom átlagosan 6 milliárdszor ütközik másodpercenként, semmi csoda nincs abban, hogy van olyan amelyik szinte soha nem éri el a tényleges felszínt, vagy épp szinte mindig ott tartózkodik. Ez pusztán statisztika innentől :)

maci

Mythbusters is kipróbálta:

[link]