Hogy lehetséges, hogy mindig csak ugyanazt a részét látjuk a Holdnak?

Azért, mert sajtból van a Hold, egy damilra van felfűzve, és azért fordul mindig u.a. az oldala felénk, mert a másik felét már megették az egerek.

Amúgy nem, hanem az, amit az első két válaszoló írt.

#1-es hozzászólót alátámasztva:

Keringési periódus: 27,321661 nap

Forgási periódus: 27,321661 nap

Forrás:

* [link]

* [link]

itt egy méretarányos ábra a Föld-Hold rendszerről.

ebből már látszik, hogy miért nem igazán látunk mást bárhol is legyünk a Földön:

https://www.youtube.com/watch?v=5XXEXPNBGX0

És előzzük meg a kérdést, hogy milyen csodával határos véletlen egyezés ez.

Nem véletlen.

A két égitest egymást gyúró gravitációs hatása lassítja az egymáshoz képesti forgást.

A Föld forgása is ettől lassul, a hold próbálja rávenni ugyanolyan kötött pályás "szembenézésre", amire már ő beállt.

"A Föld forgása is ettől lassul..."

ettől is.

a Nap is megpróbálja ugyanezt, csak értelemszerűen a Föld esetében sokkal kisebb mértékben.

(de a Merkúr esetében pl. már megtette, a forgás és a keringés között stabi 3:2 arány állt be több milliárd évvel ezelőtt)

De pontosíthatjuk: a Hold temgely körüli forgása állandó sebességű, viszont a pályamenti sebessége a Kepler-törvénynek megfelelően változik. Azaz perigeumban a forgás kicsit elmarad a keringéstől, apogeumban fordítva. Így egy kissé "beláthatunk a pereme mögé". És a keringési pályája is szöget zár be az egyenlítővel -ennek eredményeképpen egyszer kissé alá, máskor fölé láthatunk.

Összességében a Földről a Hold felszínének kb. 59%-a látható...