Kik jártak először a Holdon és mikor?

"De egyébként a németek az elég esélyes szerintem is."

Nos, biztos, hogy nem.

Ami csak volt nekik, mindent toltak a haditechnikába, mégis csak Angliáig elszálló rakétát tudtak összehozni, hangsebességet elérő repülőt sem, a II.VH alatt produkált sugárhajtóműveiknek 10 óra volt az élettartama.

Nem. Ha lett volna űrbe kijutni képes rakétájuk, az nem a Holdra ment volna, hanem Amerikát bombázta volna porig.

"Viszont a földönkívüliek hogy kik és mikor az már nehéz kérdés, gyakorlatilag megválaszolhatatlan."

Nem. Az a megválaszolhatatlan, hogy igen vagy nem.

De valószínűbb, hogy nem.

#14:

Az nem sokat változtat a tényeken.

A németek fő rakétatudósa a világháború után 15-20 évvel tudta csak az USA szinte korlátlan támogatásával létrehozni az első orbitális repüléseket. A háborús Németországban eme feltételeknek tizede sem volt meg, pénzben, alapanyagban, műszaki és fejlesztési segítség háttérben.

A szintén német technikából kiinduló szovjetek is csak kicsivel korábban tudták összehozni az első vosztokot, az ő előnyükben azért benne volt a diktatúra durvább hajszája és még korlátlanabb támogatása.

Mindkét nagyhatalomnál alapvető szükségessége volt a visszahozható emberszállító űrjárművekhez a kísérleti sztratoszféra-repüléseknek, ultraszonikus tartományban, a németeknek meg SOHA nem volt ilyenjük.

A németek utolsó sorozatba eresztett sugárhajtású vadászgépei (He-162 Volksjäger) sorban ölték a pilótáikat, mert a ragasztással összerakott fa sárkányszerkezet szétesett röptében.

Nem, ez nem az a műszaki nagyhatalom, ami el tudott jutni a világűrbe.

Nem fejlesztési ötletek hiányzottak, hanem az alapanyag, a pénz és az idő.

Lehet álmodozni, de értelme nincs.

A világháború alatt még csak ballisztikus rakéták voltak, a közismert V-2 is ballisztikus rakéta és mint ilyen nem képes még Föld körüli pályára sem állni. Habár a ballisztikus rakéták maximális magassága viszonylag nagynak mondható (~1000km), de a sebességük még nem alkalmas egy Föld körüli pályára álláshoz sem, mert maximálisan ~26 000 km/h-t tudnak és azok a legjobbak.

A Föld körüli keringéshez az 1. kozmikus sebesség kell, ami 28 000 km/h. Ennyit nem tudnak a ballisztikus rakéták, tehát gyakorlatilag visszaesnek egy azonnali íven. Az ISS is 27 000 km/h-s sebességgel kering. Erre sem képes még egy ballisztikus rakéta.

Egy időben azon ment a verseny, hogy ki milyen ballisztikus rakétát tud csinálni, és a híradókban is azt lehetett hallani, hogy USA ekkora hatótávot tudott, A CCCP meg még nagyobbat, aztán megint az USA még nagyobb hatótávolságút. Majd egyikük tud tengeralattjáróról indítani, aztán másikuk is tud, aztán ki mekkora tölteteket rakott rá és ilyenek. De gyakorlatilag nem volt a világűrben tartózkodásra alkalmas rakéta technológia. Csak ballisztikus rakéták voltak, nem tudtak se Föld körüli pályára állni, és végképp nem elhagyni a Föld vonzáskörzetét, egyszerűen nem volt rá technológia. Csak a ballisztikus rakétákat fejlesztették és azon belül versenyeztek. Űrtechnika gyakorlatilag nem volt még akkor.

Ekkor álltak elő az oroszok a Szputnyikkal, az USA meg beijedt (na ná), hogy ez veszélyes, mert az oroszok ott vannak a fejük fölött. Beindult keményen az űrverseny, mert katonai veszélyt láttak benne, de csatlakoztak a tudósok is mert ez tudományosan is hasznosnak látszott.

Azt érdemes ebben tudni, hogy a világűrben tartózkodásra alkalmas rakéták egyszerűen nem voltak meg a világháború alatt. A második világháború 1939-1945-ig tartott, míg az első Föld körüli pályára is képes rakétával ment föl a Szputnyik-1 1957-ben. És az igazából csak próba volt, hogy meg tudják-e csinálni, szinte semmit sem tudott maga a műhold, csak küldött egy bip-bip "életjelet", hogy működik és mért egy alap sugárzást, mert még azt sem tudták milyen sugárzások lehetnek olyan magasságban. De a németek világháború alatti ballisztikus rakétái konkrétan nem voltak képesek pályára állni a Föld körül és végképp nem eljuttatni bármit is a Holdig.

Egyetértek Wadmalac, kis kivétellel: "Nem fejlesztési ötletek hiányzottak, hanem az alapanyag, a pénz és az idő."

Ezt szokták szinte mindenre mondani, de akkor maga a technológia hiányzott. Pénz akár lett is volna rá, ha tudták volna hogyan...

De amúgy ja...

"de akkor maga a technológia hiányzott"

Erre céloztam az idő elemmel, mint hiány. Mert amúgy jó irányba mentek a fejlesztésekkel, csak nem volt idejük eljutni odáig, ahová mások is csak 20 évre rá jutottak el.

Nekik még nem állt össze teljesen mindaz a hardver, ami megvolt ugyan, de még nem összeépítve, együtt fejlesztve.

Megvoltak a szilárd és folyékony rakétahajtások is, megvolt a többlépcsős technika, megvolt egy kezdetleges giroszkópos stabilizálás is, megfelelő léptékben és "kicsiszolva" ez már elég az orbitális pályához.

Megvolt a túlnyomásos kabin technika már vadászgépeken, de az emberes űrrepüléshez ennél jóval több létfenntartó technika kell, az meg még tervezés, teória szintjén sem volt.

Szóval igen, idő kellett volna, meg mindaz az alapanyag, ami a háborús embargók és az ipar szétbombázása miatt már nyomokban sem állt rendelkezésre.

Mondjuk ezt a bombázás miatti alapanyag hiányt tényleg nem tudom, de az ilyesminek azért nincs olyan nagy mennyiségű anyagigénye. Viszonylag legalábbis. Az anyagmennyiség az inkább mindenféle sorozatgyártáshoz lényegi, az űrtechnológiában meg sosem a mennyiség, hanem a minőség volt kulcsfontosságú, már alapanyag terén. Én kicsit kétlem ezt még a bombázások miatt is, de tényleg nem tudom.

Mondjuk a háborús és az utáni gazdasági helyzetbe helyezve, egyet tudok érteni tényleg akár a német pénz, alapanyag és idő hátrányokkal is. Persze mindenképpen a technológia hiányával együtt is.

"Mondjuk ezt a bombázás miatti alapanyag hiányt tényleg nem tudom, de az ilyesminek azért nincs olyan nagy mennyiségű anyagigénye."

Ha a vasútvonalak le vannak bombázva, a szén nem megy el a kohóba, nem lesz vas, főleg nem lesz acél és egyéb speciális ötvözetek.

Ugyanígy cseszheted a bauxitodat, ha az alugyártás áramához az erőműben nincs szén.

Titánból mindig is behozatalra szorult Németország, a háború előtt nem volt még fontos anyag, készletek nem voltak. Titánbányászatban meg Szu. volt nagyhatalom, még az USA is tőlük vette, a hidegháború alatt is.

A logisztika kinyírása, az embargók az egyéb üzemanyagokat is meglőtték, a vegyipari üzemek lebombázása kinyírta a rakéta-üzemanyag utánpótlást stb.-stb.

"Az anyagmennyiség az inkább mindenféle sorozatgyártáshoz lényegi, az űrtechnológiában meg sosem a mennyiség, hanem a minőség volt kulcsfontosságú, már alapanyag terén."

Egen, de gondolj bele, mennyi "prototípust" kell gyártani mindenből a teszteléshez. Ez nem úgy megy, hogy nekiállok, építek EGY rakétát és hurrá röpül.

És egyébként ami fontos speciális anyag még volt, azt éppen a sorozatgyártások ették meg.

A Junkers és a BMW sugárhajtóművei, a Walter rakétahajtóművek az ME-162-höz, a V1 és V2 építés.

A folyamatos fegyver-muníció-utánpótlás, a légvédelmi fegyverzetek gyártása stb.