Mi lesz Európával 50-100 év múlva, ha teljesen kiürül a vidék?

Előfordulhat.

Nézd meg Amerikát: ott a lakosság 1%-a dolgozik közvetlenül a mezőgazdaságban.

Szerintem ez nem egyértelmű tendencia. Sok városközeli vagy idilli falu kezd felvirágozni, mert költöznek ki a módosabbak... egyre kevésbé lehet elviselni a városi szmogot, zajt stb...

USA-ban ez jellemző. Kertvárosok alakultak ki, és 50-100 km-es körzetből járnak be az emberek a városba.

Jó kérdés.

A folyamat azonban nem teljesen általános jellegű.

1.) Vannak falvak amik annyira erősen elszigeteltek, hogy alig érzékelhető az egymást követő generációk életmódja közt változás.

Ezt persze lehet úgy is értelmezni, hogy elmaradottak, és akár képzetlennek, lehetőségtől elzártnak is lehetne őket nevezni, de ez már hozzáállás kérdése. Ha boldogak, és életben tudnak maradni már 8 generáció óta állattartásból vagy növény termesztésből, akkor én nem is eröltetném rájuk a modernizációt hogy a következő generációjuk már városba kényszerüljön mint vegyészmérnök, IT szakember, vagy angol tanár, etc...

Szóval kevés számú falura igaz, de van amelyik megtartja jellegét, alacsony a kultúrális minták elhagyása.

2.) Sok városinak lesz elege a városból.

Vannak városiak, akik 10+ évig is gyűjtögethetnek arra hogy vidéken, falun vegyenek telket.

Nyilván ezeknek a száma alacsonyabb bőven mint akik faluról városba költöznek, de én látok egy kialakuló új körfolyamatot, hogy a városokba költözöttek vagyonfelhalmozásra képes rétegéből egy még szűkebb csoport idővel vidékre megy. Ott a felhalmozott pénzét pedig bele tudja fektetni valamibe.

De összességében igazad van, a mérleg akkor is a városok növekedése és a vidék elnéptelenedése felé dől jobban.

100 év az kb 3 generáció a mai világban (kb 30 évesen vállalnak már gyereket az emberek. Ha most születik egy gyerek, annak feltehetőleg 2049 környékén lesz gyereke, annak a gyereknek 2079 környékén, és a ma született személy unokája talán 2110 körül fog megszületni.)

Én már mostanában is sok teljesen magára hagyott település részt látok.

Kis falvaknál a bezárt TSZ-ek tényleg olyan hangulatot árasztanak mint valami poszt-apokaliptikus világ, ahol a régi mezőgazdasági gépeket, állattartó telepeket, raktárakat megeszi a rozsda, és befutják a kúszónövények.

Az M5-ösön végighaladva sok kis elhagyatott tanyát látni. Öreg parasztházak maradványai, némelyikre már rászakadt a teteje.

De annyi mindentől függhet ez még.

A 21. század első 1/5-én vagyunk csak túl (még 7 hónap).

Annyi minden történhet még...

1919-ben mit várhatott az akkori ember a jövőtől?

Hol látta előre a '29-es gazdasági világválságot, a II vh-t, a vasfüggönyt, '56-ot, vagy az SZU felbomlását?

Ötletem sincs arról se hogy 10 év múlva mennyire lesz jó Európában élni.

Amúgy a megoldás (szerintem) a jobban elszórt fejlesztés lenne.

És nem arra gondolok hogy kivágunk Szabolcsba 3 gyárat, és máris van munka.

Hanem azokat a közintézményeket kell a vidékiek számára elérhetőbbé tenni, amik miatt a városok felkapottak.

Iskolák, óvodák, kórházak, hivatalok, egyetemek.

Bár az utóbbira pont közvetlen ellenpéldát is ismerek.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pl 94-ben Bp-től 30 km-re telepítette ki Piliscsabára az egyik karját, most meg cakkumpakk otthagyja az egyetem az egészet, mert nem éri meg fenntartani.

Azt várhatták hogy majd de tökjól felvirágoztatja a környéket, meg hogy mennyire sokan mennek majd oda. Hát nem jött be.

Végtelen naivitás azt gondolni, hogy vidéken csak mezőgazdaság van. A nagy többség ott se azzal foglalkozik. És ha a robotok megtermelik az élelmiszert, akkor minek ember vidékre?

Amúgy 100 évvel ezelőtt jobban ki volt ürülve a vidék. Arányaiban persze nem, de jelenleg kétszer annyi magyar él.

Jelenleg elsősorban nem a városok nőnek, hanem a városok vonzáskörzetébe lévő falvak, ergo a városok agglomerációi. Azaz a Budapesttől, és a vidéki nagyvárosoktól 30-50 km-re fekvő falvak, a közlekedési kapcsolatuktól függően többnyire stagnálnak, vagy akár gyors növekedésben vannak. Tehát lesz elnéptelenedés a mindentől távoli vidéki falvakban, de ez nem általános, mivel még ez esetben is ott vannak az erősen cigányok lakta zsákfalvak, ahonnan pedig a kitörés lehetőségének a hiánya fogja fen tartani a falu lakosságát.

Összességében ez egy természetes folyamat, mindig voltak elnéptelenedő, és fejlődő települések, az, hogy az egész ország népessége fogy, ezt nyilván felerősíti. Javítani ezen leginkább a közlekedés fejlesztésével lehetne, hogy azt a 30-50 km-es agglomerációt minél jobban kitoljuk.(pl autópályák építése; régi 30,50,60 km/óra -s vasúti pályák felújítása, stb.)