Erdélyben, hogy van ennyi román és ilyen kevés magyar?

Bevándoroltak , mi magyarok mint hülyék beengedtük őket mert kevés volt a lakosság a törökök miatt.

Ezek egyre többen lettem míg jött a Trianon és a nemzetállamok elvére hivatkozva megkapták a románok.

Manapság meg erőszakosan próbálják beolvasztani a magyarokat és székelyeket a romanságba .

#3

De a magyarság a 19. század elejéhez képest így is megduplázódott.

A folyamat alapját igazából a török-kor jelentette. Egyrészt, voltak olyan háborúk, amikor tulajdonképpen (mai kifejezéssel élve) népirtások folytak, pl. amikor a tizenötéves háborúban tatárok pusztították végig Erdélyt. De maga a háborúk gyakorisága, a pusztítások, a járványok, a hadseregek rekvirálásai ahhoz vezettek, hogy a magyar lakosság pusztult, ezt megsínylette az erdélyi magyarság is.

Ezzel a legnagyobb baj az volt, hogy az ország közepe üres lett, így a török-korszak után létrejött az a folyamat, hogy az ország széleiről az ország belseje felé húzódott a magyar lakosság, így Erdély területéről is a Partium, az Alföld területe felé. Az üres területekre pedig a határon túlról idegen népek költöztek be. Ezért van az, hogy a 18. századtól kezdve a Felvidék északi fele, Erdély keleti, déli része (leszámítva a Székelyföldet), a Délvidék déli része egyértelműen más nemzetiségek többsége alá került. Emellett voltak konkrétan magyarellenes incidensek is, a románság és a szerbek pl. 1848-49-ben is magyar falvakat irtottak ki!

Több évszázad alatt mindig olyan folyamatok zajlottak, amik annak "kedveztek", hogy a magyarság ezeken a területeken valami miatt fogyott, a nem magyarság pedig növekedett. És ez a folyamat ma is tart.

Legnagyobb részben a török megszállásnak, meg a tatár-betöréseknek köszönhető az, hogy az 1600-as évekre a magyarság száma leesett Erdélyben. Bár erre nézve pontos adataink nincsenek, csak becslések, akkoriban is próbáltak ilyen-olyan nyilvántartást vezetni a népekről, de a nemzetiség mint fogalom még nem létezett, a magyarajkú jobbágyság pl. nem volt a magyar nemzet része, csak a nemesség.

A románok már korábban, a 14. században megjelentek az erdélyi peremvidékeken, főként Fogarasban meg Máramarosban, de úgy az 1500-as évektől indult meg egy jelentősebb román bevándorlás Erdélybe, ami évszázadokon keresztül tartott. Igény is volt rá, főleg 1526 után, a folyamatos háborúzások miatt a lakosság jelentős része elpusztult, a városok kiürültek, lerombolódtak, nem volt munkaerő, így hát importáltak a határon túlról. Ha jól emlékszem valamikor az 1700-as években került először többségbe a románság Erdélyben, legalábbis a becslések szerint. 1848 után ez valamelyest változott, a magyar állam törekedett arra, hogy asszimilálja az erdélyi románságot a magyar nemzetbe, több-kevesebb sikerrel.

A másik nagy lökést meg nyilván Trianon adta, de igazából a II. VH után indult be Erdély masszív elrománosítása. Kolozsvár, amit Erdély fővárosának szokás tekinteni, az 1956-os népszámlálás idején 150 ezres lakosságú, ennek fele magyar. Az 1977-es népszámláláson már csak 33% magyar, annak ellenére, hogy a magyar közösség száma is nőtt több mint tízezerrel, hála a kommunista népességpolitikának, de a város lakossága közben meg több mint százezerrel nőtt. Ez hasonlóan zajlott a legtöbb nagyvárosban (Várad, Arad, Kolozsvár, Vásárhely, Nagybánya a II. világháború végén még mindig magyar többségú városok, ma sok helyen, pl. Nagybányán már csak hírmondóban vannak magyarok).