Budapest infrastrukturálisan miért volt nevetségesen elmaradott Város a Monarchia Horthy korszakban és a Rákosi érában?

A belváros egyáltalán nem volt elmaradott, csak Buda és Pest összecsatolásakor akkora területet hoztak létre, hogy azon képtelenség lett volna ezt a sok szolgáltatást rövid idő alatt kiépíteni. Lehet, hogy a nyugati városok példásabb infrastruktúrával rendelkeztek, de megnézném azért, hogy például Bécs agglomerációjában található települések - amiket csak később csatoltak az osztrák főváráshoz - mennyire voltak fejlettek e tekintetben. Valószínűleg nem sokkal jobban, mint a korabeli Ferencváros vagy Tabán, amik hiába tartoztak a fővároshoz, településképre mégis csak elég falusi helyszínnek számítottak, nem a polgárság lakott ott.

Azèrt volt pozitív dolog is. Például a világon Budapesten épült ki az első belvárosi villamoshálozat. Már 1900-ban 24 vonal volt. Viszont a járatszámozást csak 1910-ben vezeték be, a többi városhoz képest későn. A körúton közlekedő egyik járat azóta viseli a 6-os járatszámot.

Azért azt se feledd el kérdező, hogy 1950. január elsején Budapest csatoltak 7 várost, és tizenhat nagyközséget. Például problémát okozott a Fővárosi Autóbusz Üzemnek, hogy, a sok új városrészben földúton kellett a buszoknak közlekednie. Ráadásul alig voltunk túl a vesztes világháborún. Hatalmas jóvátételt fizetünk a Szovjetuniónak. Az a kevést összeget a nehézipar, és és a hidegháborús hisztéria miatt a katonaság kapta. Az életszínvonal valóban nagyon alacsony volt. Ez is vezetett el 1956-hoz.

Globálisan nem volt egyáltalán elmaradva Budapest, sőt. Az olló volt nagyon nagy. A "bérházak" magántulajdonban voltak egy többszintes bérleti láncon keresztül (főbérlő-albérlő máig megmaradt ez a ma már téves fogalom pár). Üzleti alapon működött az egész. A XIX.sz. végén XX. század elején épült rengeteg ilyen ház szerte Bp-en. Egyetlen egy cél volt a legkisebb költséggel a legnagyobb haszonnal kiadni a bérlőknek a lakásokat. Akkoriban is (máig igaz), hogy a m2 ár magas volt, ha lehetet sporolni a fürdőszobán és a WC-n (egy közös a gang végén) akkor az helyett is kiadható lakás m2-t lehetett építeni. UGyanez a "gépészettel" fürdőszoba, lefolyó, WC drága volt megépíteni, olcsóbb volt egy "strangot" építeni a folyosó végén. Ez a cseléd lépcsők és cseléd lakások időszaka is (menj be egy csomó pesti bérházban még a mai napig láthatóak ezek /bár sajnos egyre kevesebb felismerhető/). A lakhatási körülmények miatt ez volt a "trendi" és az elfogadott és a másik ház is ugyanígy nézett ki. De láttunk nem egy házban 1900-as évek elejéből származó villanyvezetékeket, tartószerkezetek, szigetelőket, szerelvényeket. Ezek a módosabb házak/negyedek voltak. A Wekerle telep felépítése és szerkezete akkor igen korszerűnek számított. UGyanez volt az ún. gázgyári lakóteleppel is (ebből ma már sajnos szinte semmi nem maradt meg). Nézz szét a Bimbó úton (Ganz gyári lakások a Gazn gyár közelében), szinte mindegyikben volt villany már a XIX. sz. végén. A két világháború közti időben szintén rengeteget fejlődött Budapest, és nem csak Budapest a vidék is. Pl. nem egy nagy vasutvonal akkor épült (Ukrajnában még sok helyen láthatóak az eredeti "Horthy" vasútvonal részletei). Volt egy vesztes világháború, volt egy zavaros helyzet abból erre tellet. És joban megnézve a többi város se volt jobb. Az arányokat meg nehéz nézni, mert az akkor Budapest (és itt gondolok az egyesület előtti évekre is) rendkívül "diffúz" szerkezetű volt, nézz meg néhány térképet. Sok kis falusias városrész lazán összefüződve. Pl. több helyen a mai II. kerületben még az 1910-es években is szöllő ültetvények voltak (ld. pl. Vincellér utca, Kapás utca /még az utcanév is árulkodó). Ezeknek meg kellett szünniük, és a helyükre új épületeknek kellett kerülniük. Az ipar bent volt a város szívében (ld. pl. Ganz gyár, Váci út /még az 1980-as 90-es években is látszottak a gyárak gyakrolatilag az Árpádhídtól északra szinte csak az volt a Váci út két felén/). A város ekkor élte "kamaszkorát" Ipar-falusias város részek (Ezek több helyen a mai napig követhetőek ld. pl. Kolossy tér környéke, Ürömi út, Lublói út - Daru utca és környéke, bár ott is már nagyrészt megszűntek ezek a régi házak), vagy ott van Soroksár, Kis-pest (ott még máig megvan a falusias település szerkezet), ugyanígy a Ferihegyi reptér környéke). Aztán Ferencváros ipari területei, a hozzájuk tartozó lakótelepekkel (pl. gyönyörű példa az Illatos út, pár hete még megvolt az utolsó lábon álló egykori lakótelepi ház az Illatos-Soroksári sarok közelében, nagyon szép mementó az egykori város szerkezetnek). A dolog másik nézőpontja (és ezt egyik haverom szokta emlegetni mindig), Budapest legalább 4000 éves település. A mai település szerkezet nagyrésze már biztosan megvolt a Római korban (ld. Amfiteátrum, Aquincum, Limes, Kálvin-tér és társai csak a legismertebbeket említve, a Lajos utca - Pacsirtamező utca - Szentendrei út legalább a Zsigmond tértől a mai M0-s hídig biztosan megvolt a Római korban kb. változatlan nyomvonalon). Ez az ősiség is sok mindenre kihatott. De egyáltalán nem tekinthető elmaradottnak ez a város. Egy sajátos szerkezet, sajátos fejlődés történet (sok "erőszakos" beavatkozás pl. a nem szervesen Bp-hez tartozó területek becsatolása akár az XIX.sz. végén az egyesülésnél, akár az 50-es években, ezek a beavatkozások rontották a statisztikai átlagot). Külföldön ezek a "betagozódások" természetes úton jöttek létre, először betagozódott a mellette lévő település, majd került át a város határ, itt fordítv volt (kellett a terület stb.) előbb kikerült a városhatár az "új" település szélére és megindult a betagozódás (pl. érdemes végigmenni a régi "6"-os úton kb. a Fehérvári úti villamos kocsiszintől ÉRd határáig, és megnézni, hogy hány "falun" megy át az ember. Ami a mai napig falusias. Ma "papiron" Nagytétény, Budatétény Bp. része, de szerkezetileg teljesen elkülönül. Ugyanez a másik oldalon is megvan amit a népnyelv "Rákosborzasztónak" nevez. Ha a természetes "fejlődés" lenne követve Bp. határa a mai napig valahol ott lenne ahol a Savoya-parki Auchan van (kb. ott az elkerülő felüljáró lenne a várohatár). És Budafok, Budatétény, Nagytétény önnálló településnek kéne lennie. Nem illik Bp-hez és világvároshoz. Ha megnézed ugyanezt pl. Párizs esetén ott megvannak az ún. elővárosok elkülönülten, sok helyen össze nőve, de ilyen Genf is, München is, Brüsszel (én ezeken a helyeken jártam többet azokat ismerem jobban). Egészen más szerkezet és fejlődés menet. Bécs egy érdekes kérdés, mert Bécs is egy "torzszülött" ilyen tekintetben. Több vélemény alapján Bécs "történelmileg" Budapest ellenpontja, a "tradicionális" fővárosa ennek a területnek (kb. a Római kortól) valahol Bp. környéke, de a kialakult hátárok miatt született egy "kényszer" főváros és ez lett Bécs (valamikor a római birodalom széthullásakor). De sem közlekedésileg, sem kereskedelmileg nem volt soha jelentős kb. a XX. század közepéig. De ez várostörténelem, és földrajz.