A tilos szavunk angol fordítása a kérem?

Nekem az tetszik, amikor megkérdezik a buszon, hogy "Leszáll?"

Mire én "Nem" (kis szünet) "Lelépek".

Fene tudja, mert van jelentésbeli különbség. Mondjuk ha a postán az van kiírva a csomagátvevő helyen, hogy „Kérjük, készítse elő személyazonosító igazolványát!”, az csak kérés, ha nem készíted elő, az nem jár semmiféle szankcióval, nem szegsz meg vele se törvényt, se jogszabályt, se szabályzatot. A tilos szónak megvan az a megkülönböztető ereje, hogy ha valamit megteszel, az valamiféle szankciót is maga után vonhat.

Ilyen szempontból azért egészen jól használjuk mostanság ezeket a megfogalmazásokat, bár lehetnek területek, ahol egy régebbi beidegződés él még mindig. Itt inkább az angol nyelv túl udvarias, a (meg)követelést is kérésként fogalmazza meg.

> Mi csak parancsra engedelmeskedünk, más népeket elég kérni?

Nem gondolnám, hogy ez markánsan és általánosan igaz lenne.

> Vagy egyes körök megszokták a dirigálást, mások meg azt, hogy ez így működik?

Ez benne van a pakliban. A rendszerváltás előtt azért megszokott volt olyan dolgot is tilalmasnak jelölni, ami nem feltétlenül volt az. Illetve megszokottabb volt olyan dolgokat is szabályozni, amit egy szabadabb országban már nem szoktak.

> Valami bohém nem próbálna egyszer kérni is ilyen táblácskán magyar nyelven?

Számos helyen látok olyan táblákat, ahol tilalom kérésként van megfogalmazva. „Kérjük, a bejáratot szabadon hagyni.” Nem, ez nem kérés, ez a KRESZ alapján is tilalom, szankcióval jár a „kérés” figyelmen kívül hagyása.

Nem hinném, hogy emögött ilyesmi van. Inkább a fordítók felfogását tükrözi.

Simán írhatnák "forbidden"-nek a tilost.

Mivel fordítják a kérdéses mondatokat? "Please don't..."? Vagy hogy képzeljem el? (Nem vagyok Pesti.)

Angol is használja a tiltást. De az angol igazán ott, ahol kemény szigor kell, például életveszélyes tevékenységet akadályoz meg, törvénybe ütközik stb.

[link]

A "please do not..." jellegű felszólításokat inkább ott használják, ahol inkább valami az adott helyre helységre vonatkozó belső szabály vagy tényleg udvariassági kérés van egy tevékenység kerülésére.

Ha magyar rak ki angol feliratot gyakran nem válik szét a két tiltás-jelleg.

De nem csak nálunk.

Ízlés kérdése olyan esetekben, ahol a tiltás be nem tartása nem törvénytelen, nem élet- vagy legalább balesetveszélyes.

"Mi csak parancsra engedelmeskedünk, más népeket elég kérni?"

Elsietett következtetés.

"Vagy egyes körök megszokták a dirigálást, mások meg azt, hogy ez így működik?"

Azért ebben vannak népenként eltérések.

Mi hajlamosak vagyunk a szabályokat "rugalmasan kezelni". Egy japánnak kiraksz egy "ne lépj be" ikont és még akkor is nehezére esik a tiltás ellenére kinyitni az ajtót, ha az az egyetlen menekülési út a tűzvészből.

Hát ezért szoktam én itt a fordítós témáknál írni, hogy nem a szavakat kell fordítani, hanem azt mondani, amit mi mondanánk hasonló esetben.

Amikor a nem-e lehetne-e kivételesen-e jellegű kérdésre az angol parkolóőr csak annyit mond, hogy: I'm afraid..., az pont ugyanazt jelenti, mint amit Kovács András Péter idézett az óvónénitől a Showder Klubban: Há' nem, há' hogy!

Igen, vannak a mienknél udvariaskodósabb nyelvek, kultúrák.

Az angol valóban egy attól tartok, hogy... szöveggel szokta indítani azt, ami magyarban "nem és kész".

A japán belehal, ha valamire kategorikus nemet kell mondania, inkább mellébeszél vagy, ha szoros a helyzet, keresztbe tett két ujjal jelzi, hogy nem.

Az angol (de főleg a brit angol) nyelv a gyakorlatban kevésbé egyenes (vagy az ő szemszögükből udvariasabb, kevésbé nyers).

Ha angolul azt írja egy tábla, hogy Please don't, az a formája ellenére bizony inkább tiltás, mint kérés. Viszont ha magyarul azt írod, hogy kérjük, akkor az inkább kérés.

Ha angolul azt írnák, hogy prohibited vagy forbidden, az magyarul már a „szigorúan tilos” szintje, amiért rögtön rendőrt hívnak. Persze, magyarul is előfordul, hogy bírságolható dolgokat kérjükkel tiltanak, de olyankor alá lesz írva, hogy mennyi a bírság, nehogy azt hidd, hogy szívességet kérnek.