Miért robbant ki a II. világháború?

1. Sok ország elégedetlen volt az I. vh. utáni békerendszerrel. Őket (Németország, Olaszország, Magyarország, Bulgária) ez az elégedetlenség összehozta a békerendszer nyerteseivel szemben. Másrészt további ellentétek is kialakultak, pl. Cseho. megszállása után létrejött a nácibarát Szlovákia, Románia szovjetellenes lett Moldova szovjet megszállása után, Finnország is szovjetellenes lett a téli háború eredményeként stb.

2. Hitler eladósította Németországot, amely államcsődbe került volna valamikor 1940 után, ha nem indul meg a háború. Az államcsőd elkerülése érdekében Hitler egyre kétségbeesettebb kalandorpolitikát folytatott, és a nyugati nagyhatalmak ezt megengedték neki. Így pl. nem tiltakoztak érdemben, amikor megszállta Ausztriát, majd Csehországot. Ezekkel a műveletekkel mindig sikerült elodáznia az államcsődöt, illetve mérsékelni a német lakosság elégedetlenségét. 1939 nyarán elkezdte Danzigot és a korridort követelni, és azt gondolta, hogy ez is egy sima ügy lesz, mint a Szudéta-vidék ügye: a lengyelek majd némi fenyegetés hatására engednek. Amikor nem engedtek, akkor bevonult Lengyelországba, és valószínűleg azt gondolta, hogy néhány nap alatt "lerendezi" a kérdést, a nyugati hatalmak ezt is engedni fogják, újabb sikere lesz, és újabb pénzösszegeket sajtolhat ki a meghódított területekből, amikkel tovább odázhatja el a fenyegető csődöt. Ekkor azonban, szemben a korábbi alkalmakkal, nem volt szerencséje és Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzent. De 1939 őszén Hitler még kész volt békét kötni, pl. Lengyelország lerohanása után arra is hajlandó lett volna, hogy visszaállítsa a háború előtti helyzetet.

3. Ettől kezdve kényszerhelyzetek követték egymást. Norvégiát Hitler azért volt kénytelen megtámadni, hogy biztosítsa magának a vasérc-ellátást. A Benelux államokat azért kellett megtámadnia, hogy megkerülhesse a Maginot-vonalat. Amikor Franciaország megszállása ellenére nem lett vége a háborúnak, és Angliát nem sikerült térdre kényszeríteni, akkor Hitlernek világos lett, hogy Európa be lesz zárva (brit tengeri blokád). Hitlert és tábornokait az I. világháborús blokád és éhezés emléke nagyon erősen vezérelte. Mindenáron el akartak kerülni egy hasonló helyzetet, ehhez viszont meg kellett hódítani a keleti gabonatermő területeket, azaz meg kellett támadni a SZU-t. A megszállt keleti területekből pedig úgy tudtak Németország számára élelmiszerfelesleget képezni, ha az ottani lakosok egy részét megölték. Ezért gyilkoltak meg sok millió oroszt, ukránt stb., és a holocaust is ebbe a tervbe illeszkedett.

Lényegében ez egy olyan eseménysorozat volt, ahol Hitler kezdetben viszonylag logikus lépésekkel feszegette a versailles-i békerendszer határait, aztán viszont kicsúszott a kezéből az irányítás és 1939 őszétől a viselkedését folyamatos előremenekülésként lehet értelmezni.

tegnap 18:57

Nem tudom, hogy bánta-e, de azért 1939. október 9(?)-én tett egy békeajánlatot, szóval nem biztos, hogy feltétlenül örült a hadiállapotnak. Franciao. megszállása után (1940. júl. 19.) újra békeajánlatot tett, kész volt arra is, hogy kiürítse Luxemburg és Elzász-Lotaringia kivételével a megszállt területeket. Még Lengyelország egy részét is. Szóval nekem úgy tűnik, kellett volna neki a béke, de ezen nyilván lehet vitatkozni akármeddig.

"Hitler eladósította Németországot, amely államcsődbe került volna valamikor 1940 után"

Ez így félrevezető. Hitler azért adósította el Németországot, mert készült a háborúra. Ha nem akart volna mindenáron háborút, akkor nem lett volna akkora államadósság. Úgyhogy ez nem indok. Hitler pont hogy kihúzta Németországot a Nagy Gazdasági Világválságból, tehát inkább pénzügyi "megmentő" volt, mint egy Gyurcsányhoz hasonló ámokfutó. Legalábbis 1939 előtt így nézett ki a helyzet.

Az általad felsorolt "kalandor" lépések inkább csak azt voltak hivatottak kitapogatózni, hogy mennyit érhet el még háború nélkül. Mert hát persze jobb, ha viszonylag békés módszerekkel érik el a dolgokat, mintha harcolni kell értük.

1939-ben pedig azért volt kész békét kötni, mert, mint te is említetted, nem számított arra, hogy a nyugati hatalmak hadat üzennek. Készületlenül érte. Bár ő is háborút akart, de akkor még nem állt készen. Hitler 1940-41 körül akarta kirobbantani a háborút. Ezért volt az a fene nagy békülékenységi kedve.

"Franciao. megszállása után (1940. júl. 19.) újra békeajánlatot tett, kész volt arra is, hogy kiürítse Luxemburg és Elzász-Lotaringia kivételével a megszállt területeket. Még Lengyelország egy részét is. Szóval nekem úgy tűnik, kellett volna neki a béke, de ezen nyilván lehet vitatkozni akármeddig."

Ez is a fent említett dolgok következménye. Már akkor is látta, hogy csak neccesen nyerhetik meg a háborút és igyekezett olyan békét kicsikarni, amivel még a legrosszabb esetben is csak az 1939. szeptember 1. előtti állapotok állnak vissza, aztán ismét kezdhet tervezgetni és később már az ő szája íze szerint robbanthatja ki a háborút.

Persze én sem tudhatom pontosan, de én így tanultam és így szerintem sokkal logikusabb Dolfi bácsit ismerve, mint ahogy te mondod.

A kérdésre válaszolva pedig, a fő indok az volt, hogy nem voltak elégedettek az I. világháborút lezáró Párizs környéki békékkel. A németek úgy érezték, hogy hátba szúrták őket ("tőrdöfés elmélet"), hiszen gyakorlatilag nem is lépett ellenséges katona Németország területére a kapituláció előtt, így nem is vesztették el az I. világháborút, hanem feladták. Vagy, egyesek szerint, csak fegyverszünetet kötöttek. Ezért igazságtalannak tekintették Kelet-Poroszország elcsatolását, a Ruhr-vidék megszállását, a hadisarcot, ami tönkretette a már amúgy is romokban heverő német gazdaságot és hasonlókat. Aztán csak olaj volt a tűzre, hogy jött Hitler, aki meg a nagy árja birodalom megteremtéséről álmodozott, feltüzelte a németeket, kapcsolatot létesített a többi elégedetlen állammal (Magyarország Trianon miatt, Olaszország azért, mert nem kapott új területeket az I. világháborús győzelem után stb.) és a bosszúállás a revízió és hasonlók jegyében tervezgette a háborút.

Aztán, mint már említettem, próbált még minél többet háború nélkül elérni. Az Anschluss, Csehország annektálása, az I. bécsi döntés. Ezeket még Nagy-Britannia hagyta, mert nem fenyegette az "európai egyensúlyt", Franciaország meg egyedül nem mert lépni. Lengyelország lerohanása 1939. szeptember 1-én viszont már túl sok volt. Hitler ugyan tervezte a háborút, de nem számított rá, hogy ez kiváltja. Ezért volt akkor annyira békülékeny. Nem volt megfelelő neki a helyzet, ezért, kicsit cinikusan fogalmazva, meg akarta nyomni a reset gombot, de nem sikerült.

Konkrétan a casus belli az volt, hogy Hitler lerohanta Lengyelországot, amit ő azzal indokolt, hogy a lengyelek Berlin megtámadásával fenyegetőztek, nem engedtek autópályát építeni a még Németországhoz tartozó keleti porosz területekhez, amivel nem volt Németország többi részének szárazföldi összeköttetése (ami igaz is volt) és hogy a lengyelek német határőröket támadtak meg.

Remélem kielégítő a válasz.

Az ötödik lovas

Attól függ kinek a szempontjából.

A németek szempontjából sokkal inkább a nemzeti önbecsülés miatt volt.

Vagy szerinted akik Trianon revízióját akarják, azok is csak a pénzt tartják szemelőt?

Mellesleg azért sem igaz, hogy minden háború csak a pénzért folyik, mert sokszor egy háború annyiba kerül, hogy nem érné meg. Sokkal inkább a hatalomért, a befolyásért, a hegemóniáért folyik sokszor. Ami közvetve pénzt is hoz, de nem ez az elsődleges.

Az ötödik lovas