Milyen harcértéke volt a székelyeknek?

Ez korszaktól is függ. A kezdeti időszakban (Árpád-kor) még könnyűlovas(íjász) katonák voltak, fő feladatuk a felderítés, utánpótlás-biztosítás, ellenfél zaklatása, elővéd, utóvéd, tehát a tipikus könnyűlovas fegyvernem feladata volt. Mivel szigorúan meg volt határozva, hogy meddig terjednek a földjeik, viszont a székelység létszáma növekedett idővel, így egy székelyre egyre kevesebb föld jutott. Ezért idővel az anyagi viszonyaik romlottak, így a vegyesházi királyok korában igazából gyalogos sereg lettek, ezzel együtt a harcértékük is jelentősen csökkent. A török-korban igazából elveszítették a középkori katonai jelentőségüket, tulajdonképpen földműveléssel foglalkoztak, és egyre inkább jobbágyként funkcionáltak. A székely szabadsághoz azonban ragaszkodtak, ezért volt az, hogy a tizenöt éves háborúban, amikor Erdélyre támadt a török fősereg, behívták őket azzal az ígérettel, hogy ha hadba mennek, akkor megerősítik őket a szabadságukban (ezt Bocskai ígérte meg nekik). A gyurgyevói csatát igazából nekik köszönhetően nyerte meg az erdélyi-havasalföldi haderő. Ezután, amikor a szabadságaikat követelték, Bocskai kardélre hányatta a székely lőfőket. Ezért volt az, hogy amikor néhány évvel később, a Báthoryak csillagának leáldozása után Bocskai elindult, hogy erdélyi fejedelem legyen, akkor a székelyek átálltak a román fejedelem, Vitéz Mihály oldalára, aki az ő segítségükkel szerezte meg Erdély fejedelmi címét... De később, Báthory Gábor és Bethlen Gábor harcaiban is volt még jelentőségük. De olyan harcértékük biztosan nem volt, mint a Habsburg zsoldos seregeknek...