Hogy élhettek régen eddig az emberek?

Olvasd el a Bibliát légyszi! Mindenkinek el kéne részletesen, de nem sokan teszik meg. Csak magyaráznak arról, amit valaki kiragadott belőle és aztán meg visszaböfögi.

Meg fogsz lepődni, de nem Matuzsálem élt a legtovább, hanem Ádám. Matuzsálem azért lett példa értékű, mert egy tematika van a Bibliában. Mégpedig, hogy Ádámtól kezdve minden következő generáció egyre kevesebb ideig élt. Matuzsálem ha jól emlékszem, akkor a 10. leszármazottja volt Ádámnak és addigra olyan 600 évre csökkent az életkor. Mire Ábrahámig ért a történet, addigra Ábrahám már 100 évesen öregembernek számított, mikor Izsákot nemzette, ezért is kételkedett az Úr angyalának szavában, hogy fia fog születni. Ha jól emlékszem ennek ellenére még ő is valami 170 évig élt. Ennek egyik egyszerű oka, hogy így magyarázták, hogy ki állt közel Istenhez és hogy távolodott el az ember a teremtéstől. A másik pedig gyakorlati ok, messziről jött ember azt mond amit akar. Továbbá Nem volt pontos és részletes történelem feljegyzés. A hébereknél sokáig közismerten szájról szájra történt az információ átadás. Ezért is volt annyi torzulás a máshonnan vett ismert történelmi eseményekhez képest. A fehér foltokat így oldották meg, hogy kimaradtak generációk amikről nem tudtak, hát megoldották, hogy évszázadokig éltek.

A másik fontos dolog, hogy a summerek egy ősi sémi nép. Akár csak a héberek. A teremtés utáni időszak lényegében a sémi népek története. Beleértve a summereket. Mint ahogy olvashatod is konkrétan mint személynév. Ugyanis Ádámtól a családfa tagjai gyakran 1-1 sémi nép nevét takarják. Mivel, hogy tőlük származtatnak. Szúza, Bábel(Babilon), Niniveh(már asszír korszak) mind ott vannak. Most do the math! Sokkal hosszabb időszakot ölelnek át mint mint ami a Bibliában van. Akárcsak a Zsidó honfoglalás. 600 év honfoglalása 1 hét alatt lezajlik benne. Azokat az adatokat komolyan venni... Arra jók, hogy mutatnak valamit. Pl. Sémi népek kapcsolatát egymással, illetve adott időszakban lévő tartózkodásukat. De ezek csak sugallások a konkrét történelmi tények mellé. Néha segítenek, néha félrevezetnek.

Az ember mindig is ugyan annyi időre lett bekalibrálva. Ez a fajunk fiziológiája. Hogy meddig élsz az az életvitelednek köszönhető. Ma is és az ókorban is. Az átlag életkor nem azért volt rövidebb a régi korokban, mert úgy lettek volna "tervezve". Az abból jön ki, hogy nagy volt a nem természetes halálozás, beleértve a csecsemőhalandóságot. De sok konkrét példa van az ókorban is 80-100 éves emberekre. Csak pl. ma egy infarktus után az embert kezelhetik és még évtizedeket elélhet. Az akkori körülmények között nem sok esély volt erre.

Emellett az ember sejtjeinek 99%-a öregszik. Kivételek ez alól pl. rákos sejtek. Nincs egyetértés, de gyakran emlegetik azt, hogy ha nem érné az embert káros hatás, akkor kb. 200 évre lenne kalibrálva az ember maximálisan. Akkor szerinted kijöhet 986 év? Ráadásul a régi időkben az öreg ember nem terhesebb volt mint ma a társadalom számára. Pláne az ősidőkben. Nem volt előny ha valaki öreg, gyenge és szellemileg sem a legfrissebbként sokáig rontotta a levegőt

#11

Alapvetően egyet értek azzal amit írtál, de egy dologban hadd vitatkozzam.

"Meg fogsz lepődni, de nem Matuzsálem élt a legtovább, hanem Ádám."

Hát ez pont nem igaz (legalábbis az általam ismert Bibilia fordítások alapján biztos nem).

"Ádám összesen kilencszázharminc esztendeig élt"

"Matuzsálem összesen kilencszázhatvankilenc esztendeig élt"

[link]

Nos az írott történelem nem ismer évszázadokig élt embereket, sőt, az átlagéletkor a feljegyzések szerint egyre nő, régen alacsonyabb volt.

Az antropológiai leletek is ezt támasztják alá, sajnos korán meghaltak az ősemberek.

A vallással a tudomány nem foglalkozik és a Bibliával is csak érintőlegesen.

Sajnos a történettudomány nem profitálhat belőle, mert a feltárt leletek semmit nem igazoltak belőle és a szociológia, vagy a néprajz sem tud belőle semmit akceptálni, mert nincs alátámasztva semmivel.

Vigasztalásul elmondom, hogy Hérodotoszt is csak a történetírás atyjának tartjuk, ő maga nem történetíró, hiszen beszámol fejetlen emberek országáról is, így csak ott tekintjük igaznak az írásait, amiket más forrásból is megerősíthetünk, megértheted sajnos ez így működik a históriában, nem lehet másképpen, ha nem akarunk nagyot tévedni.

Ettől még hihetsz a Bibliában, de akkor ezt tárgyald meg légy szíves a vallás rovatban, mi sem teszünk ott fel kérdéseket tudományos érdekességeket firtatva és elvárjuk, hogy más is szorítkozzon arra, ami a kompetenciánk.

Kösz.

"A vallással a tudomány nem foglalkozik és a Bibliával is csak érintőlegesen.

Sajnos a történettudomány nem profitálhat belőle, mert a feltárt leletek semmit nem igazoltak belőle és a szociológia, vagy a néprajz sem tud belőle semmit akceptálni, mert nincs alátámasztva semmivel."

A szociológiának van olyan ága, hogy vallásszociológia.

"A szociológiának van olyan ága, hogy vallásszociológia."

Azért írtam, hogy érintőlegesen foglalkozik a vallással, mint jelenséggel a tudomány, de konkrétan a vallással nem.

Mivel rengeteg ember hisz különféle vallásokban, figyelmen kívül hagyni nem lehet a jelenséget és valamiképpen értékelni kell, de nem magát a vallást, csak a vallásosakat.

A szociológia részét alig ismerem, de tudtommal orvosilag egyfajta elmebetegségként van nyilvántartva.