Mi az oka annak, hogy a Kelet-Római Birodalom, a Bizánci Birodalom nem olyan népszerű a popkultúrában, mint az Ókori Róma vagy a Középkori Európa?
Tucatnyi filmet, videójátékot, regényt fel lehet sorolni, amik a középkori Nyugat-Európában vagy az ókori Rómában játszódnak mondjuk Cézár vagy Tiberius korában, viszont nincs szinte egyetlenegy ilyen alkotás sem, ami Bizánccal foglalkozna. Pedig ott is rengeteg érdekes dolog történt. Pl. Justinianus és Theodóra kora, a görögtűz feltalálása, amit azóta se tudtunk reprodukálni, az ortodox egyház, az alapjai a keleti szláv kultúrának, ami talán még valamilyen mértékben a Szovjetunió rendszerét is befolyásolta. Az Hagia Sophia. A tiszta és rendes utcák, nyüzsgő piacok, a tömjénfüsttel teli hagymakupolás templomok, a sportesemények a stadionban, a sok tudós és pap.
Bizánc egy nagyszerű ország volt, ami sok dologban überelte mind a nyugat-római birodalmat, mind a középkori nyugat-európát, mégis valahogy nem eléggé népszerű vagy "menő" a története ahhoz, hogy különféle alkotások szülessen róla.
Szerintetek miért van ez? Mi az oka annak, hogy egy ennyire fontos és sokmindenre hatást gyakorló kultúra és birodalom ennyire feledésbe merült a mindennapi életben?
A központi régió történelme sokkal ismertebb, bár a birodalom kettéválásáig meg, megjelenik a keleti régió, amelynek a különleges szokásait is megemlítik néhol.
Sok minden más, sok minden nem érthető már a rómaiak számára sem, a római hivatalnokok nem mindig értik a speciális problémákat, a keleti világ hozzáállását a kialakult szituációkhoz, de a birodalom kettéválásáig még nyomon lehet követni az eseményeket és ez megjelenik mai adaptációkban, filmekben, könyvekben, sőt, még s kettéválás időszaka is, de utána egészen Bizánc bukásáig csak szórványosak az információk, gyakorlatilag külön világ a keletrómai Birodalom, amelynek történelme is csak elnagyoltan ismert nálunk.
Néhol még van kapcsolat, például a keresztesháborúk korában, de soha nem az a fő sodra az eseményeknek.
A keleti. ortodox vallás is hozzájárul az elkülönüléshez és ez nyilván ma is érezteti hatását.
Szerintem azért, mert a legtöbb történelmi (hálivúdi) filmet célzatosan készítik, és nagyon finoman elbújtatják bennük az aktuális, mai célzatú polkorrekt mondanivalót. Pl. az Agora című film főszereplője egy nő (genderizmus), a keresztények inkább negatívan vannak benne ábrázolva, mint pozitívan, és az ő ámokfutásuk eredménye a nők, zsidók stb. bántása. Ha levesszük róla a történelmi mázt, igazából egy polkorrekt maszlag akar lenni, ami a mai nyugatias értékrendet reklámozza (pedig szeretem a filmet, és más rétegei is vannak, de számomra ez a mondanivaló eléggé szembetűnő és zavaró).
Szerintem egy Bizánc-témába ilyen dolgokat nehéz beleerőltetni, ezért nincs a figyelem középpontjában. Egyébként, ha jól tudom, Bizánc 1453-as elfoglalásáról készült film.
Ne feledjük, az Oszmán Birodalom valójában Bizánci Birodalom muszlim verziója volt.
Bizánc is nyugat ellenes nyugat-gyűlölő fél-ázsiai civilizáció volt, szánalmasan gyorsan hanyatló gazdasági infrastrukturális intellektuális és technológiai színvonalat képviselt bukása előtti 3 évszázadban.
Az Ortodox fél-ázsiai civilizációról itt olvashattok részletesen , ajánlom a 16 pontot részletesen kívülről betéve megtanulni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!