Mi az oka annak, hogy Európából és Észak-Amerikából eltűnt a matematika népszerűsége, mint szórakozási forma, míg Ázsiában pl. Kínában a mai napig népszerű?

Nem tudom, a Távol-Keleten tényleg úgy van-e, ahogy mondod, de Nyugaton valószínűleg azért nincs, mert semmi sikerélményt nem tartogat laikusoknak, az értelmetlen drilleket pedig kevesen találják szórakoztatónak. Aki napjainkban "téziseket kiagyal", azt úgy hívjuk, hogy kutató matematikus, minimum 8 évig csak ezt tanulta és ebből él. Nem azért, mert a gonosz bürokraták nem engedik oda Átlag Jóskát, hanem mert ma már másképp nem lehet. Az elmúlt 100 évben többet fejlődött a matematika, mint előtte az emberiség történetében összesen.

A fent említett úriemberek korában az átlagember nem számolhatott se trigonometrikus példákat, se integrálokat, mert jórészt analfabéta volt. Még a 19. századi Magyarországon is az érettségizett értelmiségi elit kiváltsága volt szögfüggvényekről hallani. Az értelmiségi elitnek napjainkban is jelentő hányada érdeklődik a matematika iránt.

Ennek az iskolarendszerünkhöz, illetve annak működéséhez van köze!

A mi rendszerünk vagy 150 éve úgy működik, hogy ha valamit nem tudsz akkor "hülye" vagy. Azaz mindenkit ugyanabba a skatulyába próbálnak bele gyömöszölni.

Ezzel megölik az érdeklődést és a szabad akaratot.

Ezek után már csak azoknak van kedve például matematikával foglalkozni aki eleve jó volt belőle és érdeklődött iránta. A többiek meg utálják. És amit utálnak azt kerülik.

Nézd meg a Finnek oktatási rendszerét és ámulj!

https://www.youtube.com/watch?v=OeWRiFJTvQ8

Szerintem mindenkinek valamilyen szinten igaza van. Én még hozzátenném, hogy szerintem Európa és az USA legfőbb alapgondolkodása a hasznosítható praktikumokra fókuszál. Nincs igazán divatja, megbecsülése a "l'art pour l'art" tevékenységeknek.

"Európában Descartes, Newton és Napier korában a matematika tudománya kivételes népszerűségnek örvendett."

Azért hozzátenném, ez egy meglehetősen szűk társadalmi körre volt csak igaz. Főként olyanokra, akiknek durván fogalmazva semmi más dolguk nem volt. A nemesi réteg iszonyat sok szabadidővel rendelkezett, ezt kellett valahogy elcsépelni.

A keletiek a mai napig tiszteletben tartják az elmére, belső egyensúlyra szánt szabadidőt. Ez Európában sosem volt jellemző a nagy tömegek számára.

"Mert egyre elkorcsosultabb ez a liberális nyugati világ, ahol élünk, azért büszkék az emberek arra, ha totál hülyék matekból. Aki meg jó belőle, az meg már le van kockázva, meg mindenféle jelzőkkel illetik, kinézik az emberek :("

igen, tök igazad van. meg is figyeltem, hogy a szélsőjobbosok kifejezetten rajonganak a geek-ekért...

/facepalm/

Ma arrafelé annak van népszerűsége, amit a reklám sugall. Ezt a reklám nem sugallja, mert a megbízónak nem hoz hasznot. Emellett a népszerűséget leginkább hajszoló réteg alapvetően reklámvezérelt.

Régen a reklám társadalmi hatása elenyésző volt. Ami volt, az se ilyen. És lehetnek területek, ahol ma még szintén nem minden rétegben erős a reklámhatás, pontosabban, a reklámvezéreltség mértéke kisebb, így marad idő és hely másféle tevékenységre, köztük régebben divatosabbakra.

Mert teljesen más az emberek gondolkodása. A keleti kultúra mindig is fogékonyabb volt a filozofikus felfogásra, a kontemplációra, a belső elmélyülésre, az egyén és a külvilág közötti harmónia megteremtésére. Ez még ma is jellemző rájuk, noha az anyagiasabb, fogyasztásra, magántulajdonra, karrierre, a nemcsak anyagi értelemben vett haszon maximalizásására, a társadalmi munkamegosztásra és nem az egyén minél teljesebb kibontakoztatására, valamint az élmények gyűjtésére koncentráló nyugati életmód már rájuk is nagy hatással van. Ebből következően az olyan tevékenységek, mint akár a hobbi szinten matematikával való foglalkozás, amely türelmet, analitikus gondolkodást, alaposságot és egy-egy területen való elmélyülést igényel, a nyugati kultúrában megmaradnak azoknak, akik személyiségük révén eleve ilyenek vagy akik munkájuk során is ezzel foglalkoznak. Keleten ugyanakkor komoly társadalmi kiugrási lehetőséget jelent ma is az, ha valaki tudósként vagy mérnökként tud elhelyezkedni, ezért van az, hogy Kínában, Koreában és Japánban elég komolyan veszik a matematikaoktatást.

Röviden szólva és egyben a korábbi hozzászólásokra is reflektálva: a nyugati kultúrában sosem volt egy széles társadalmi réteg szórakozása ez, és ezért most sem az, míg keleten egyfajta gazdasági nyomás is készteti a fiatalokat arra, hogy jól fizető szakmák megszerzésének reményében magasabb képesítést szerezzenek, amihez sok területen kell a matematika.

Elsősorban az, hogy Európában és az USA-ban egyre terjed az ultrautilitarista szemlélet, azaz csak a közvetlenül hasznosuló tevékenységet tartják értékesnek. Ennek eredménye többek között, hogy az alapkutatásokra is egyre kevesebb forrás jut. Nem mellékesen pedig a matematika-szemlélet is rossz, hibás, egyre szilárdabb megrögződés, hogy a matematika

1) csak a beavatottak számára érthető;

2) elég belőle a négy alapművelet.

@6: És mindez többek között a hozzád hasonló antiliberálisokrta jellemző. A liberálisokra nem, sőt, inkább ellenkezőleg.