Tézis, antitézis, szintézis?
Az alább lévő szöveg része az egyetemi beadandó dolgozatomnak és elakadtam ott, hogy ez tézis vagy antitézis vagy bármi más 'szépség', amiről még nem hallottam. (Első éves hallgató vagyok és még hadilábon állok ezekkel a kifejezésekkel.)
Előre köszönöm az értelmesen megfogalmazott válaszokat!
Megosztottság övezi azt a kérdéskört, hogy az Alaptörvény a közigazgatási jog forrásaként van jelen a jogrendszerben vagy azon kívül, mindösszesen csak a közigazgatási jogi szabályozás kereteit adja. Temesi István az utóbbi álláspont mellett áll ki , míg Varga Zs. András az előbbi mellett teszi le a voksát.
válasza:Ez nem tézis-antitézis, hanem egy kérdésnek két egyenrangú, egymásnak ellentmondó megközelítés. A kérdés az hogy milyen kapcsolat áll fenn az Alaptörvény és a közigazgatási jog között, erre két válasz van a szövegben:
1. Varga Zs. András szerint az Alaptörvény a közigazgatási jog forrása, tehát előbbiből kell levezetni az utóbbit.
2. Temesi István szerint nem kell levezetni a közigazgatási jogot az Alaptörvényből, az csak határt szab neki.
Ezt a kérdést nem érdemes tézis-antitézis-szintézis vonalra felfűzni, inkább más források bevonásával ütköztesd a két álláspontot (pl. ha megnézed hogy a gyakorlatban hogyan jár el a törvényhozás, vagy megnézed hogy mit mond erről az Alkotmánybíróság). Miután ütköztetted ezeket, érvelhetsz az egyik vagy a másik megoldás mellett.
Mivel nem voltam tisztában ezekkel a fogalmakkal, jobbnak láttam úgy felfogni, ahogy leírtad. Abból kiindulva, hogy Temesi az oktatóm, én eddig az ő megközelítését ismertem, ellenben nem adott magyarázatot se az általa írt könyvben, se az előadáson annak miértjeire. Varga Zs. András pedig megválaszolta művében a saját szemléletét.
Az írásom fő témája a közigazgatási hatósági eljárás egyik bizonyítási eszköze köré épül, de fontosnak tartottam az újonnan hatályba lépő Ákr.-nek az Alaptörvénybe való illeszkedésére felhívni a figyelmet. E kapcsán tekintettem ki erre a két felfogásra.
Válaszod köszönöm, sokat segített, hogy ne kövessek el szarvashibát a dolgozatomban!
válasza:Anélkül, hogy a két könyvet konkrétan ismerném, legyen szabad egy másik körülményre rávilágítani.
Az állításokban fogalmakat használunk, mint például „jogforrás”, „levezetni”, „határ”, „keret” stb. Nagyon fontos, hogy ezeket mindenki azonos értelemmel használja, különben parttalan viták elé nézünk. Itt nem megengedett a hétköznapi élet pongyolasága.
Példa: „levezetni” annyit tesz, hogy minden további állítás magyarázható az alapállítással, azaz a további állítások mindössze egyfajta kényelmet jelentenek, hiszen új állítást nem tartalmazhatnak (mert azz nem lehetne levezethető). Ebben az értelmezésben kizárt, hogy egy alaptörvényből minden más levezethető, hiszen az élet bonyolultságához nem elegendő egy alaptörvény méretű anyag (azt most hagyjuk, hogy nem is ez a cél).
A „keret” értelmezhető úgy, hogy meghatározzuk az élet szabályozási szükségességét (felsorolás szerűen, vagy más módon), és azt mondjuk, ezeket kell tételesen szabályozni, ami ezeken kívül esik, azt nem szükséges. A „keret” lehet teljes is, amennyiben megadja, hogy a nem említett esetekben miként kell eljárni. Ilyen értelmezés mellett relatíve könnyen lehet alaptörvényt írni. Mindössze a kétértelműségeket kell elkerülni.
Ugyanakkor természetesen lehet más értelmezést is adni a fogalmaknak, és akkor megváltozik az az állítások igazságtartalma.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!