Szerintetek a mai ertekrendek el vannak fajulva?

Minden korban az előző értékrendek el vannak fajulva. Mert azok is változnak. Az más kérdés, hogy egy értékrend jó, hasznos az emberiségnek, vagy rossz, káros.

Az értékrend az emberek véleménye dolgokról, ami mindig sokkal lassabban változik a környezetnél (gazdasághoz, életkörülményhez, lehetőségekhez képest). Ha a fejlődés túlságosan előrefut, az értékrend zavaros lesz, mert még nem alakult ki az új helyzetnek megfelelő egyensúly. De ki fog.

Nagyjából az a véleményem, mint az elsőnek.

Annyi, hogy ma éppen egy olyan korban élünk, ahol a gazdaság, a politikai hangsúly, a technikai fejlődés, az életmódunk állandó, gyors változásban van és ilyen labilis alapokon nincs is igazán stabil értékrendnek alapja.

Most az értékrendek el vannak tolódva a változások, az újdonságok felé, függetlenül azok valódi értékétől.

Érdekes, hogy azzal párhuzamban, hogy a világ információs szempontból soha még ennyire erősen összekötött nem volt, nem a közösségi oldal, hanem az egyéni, individuális oldal erősödik. Régen azt várták, hogy a világ informatikai összekötődése egyfajta kollektív tudat irányába fog mutatni, de a mai tendencia mintha épen ellentétes lenne ezzel.

Nem tudok másra gondolni, mint hogy a folyamatos változás és új információk világában az emberek minden egyéb tevékenysége háttérbe szorul az új információk beszerzése mögött, így a csoporttevékenységek, kollektív gondolkodás is.

Kérdés, hogy ez egy állandósuló, vagy csak ideiglenes tendencia.

Igen. Csak egy szimptómát említenék: a bölcsességet - a bölcsesség szeretetét, a filozófia szó eredeti értelmében nézve, mely philein (szeretet) + sophia (bölcsesség) „a bölcsesség szeretete”- felváltotta az informáltság.

Ha mélyére nézünk, ez kihat az ember életének minden területére: a létszemléletére, a gondolkozására, a tetteire, munkájára, a kapcsolataira, a közösségekre.

persze ez folyamat- nem "ma", hanem gurul a lejtőn

Eladó az egész világ.

https://www.youtube.com/watch?v=vE21OqRPtAo

#3, Milyen értelemben véve? A vallás és filozófia alapú világot felváltotta egy tudományon, technológián és információn alapuló világkép?

Vagy arról van szó, hogy az elmélyült gondolkodás (tudás megszerzése, és nem vallásos eszmék, hiedelmek futtatása), helyett... felületes és félinformációk terjednek. Gyorsan, minél kevesebb gondolkozással próbáljuk bekebelezni a világot, miközben ő kebelez be minket.

Ez utóbbival egyetértek.

#5 létszemlélet szempontjából és nagyon személyesen gondoltam, nem úgymint az egyes "világkép" példa. Tehát, hogy gondolkodásomat, tevékenységemet áthatja a bölcsesség szeretete (nem filozófiai tanulmányként), hanem megvalósításként.

Amikor ítéletet mondunk róla, "elfajult" elkorcsosult, akkor is személyesen nézve: arra gondolok, hogy lebecsülik, sőt leröhögik azt - mondjuk egy földművest, pásztor-, ami egy archaikus rend szerinti megvalósítás - miközben nem tud a NASA kutatásairól- sőt nem tud informálni a tevékenységéről szavakban, csak mondjuk a művészi faragásában. Persze sok faktor van itt: ennek az elfajulásnak az eredeténél egyik: a gépesítés, majd az automatizálás - a kényelemért, haszonért, és ellenvetésként: a túlnépesedés miatt szükségszerűen kell is ez. Chaplin a Modern időkben szemléletesen fejezik ki, amit nekem nem sikerült:

https://www.youtube.com/watch?v=DfGs2Y5WJ14

-szemben a kézművességgel, amely munkát az ember áthatott a létszemléletével, egy fazekas például, aki formát hoz létre a masszából.

Ennyit most.

Na meg egy vicc, hogy milyen társadalmi vonatkozásai vannak:

Volt egyszer egy pásztor, aki egy elhagyatott vidéken terelgette a nyáját. Hirtelen, nagy porfelhő közepette megállt mellette egy tiszta új Audi TT. A vezető, egy elegánsan, csupa márkás cuccokba öltözött fiatalember kiszállt, majd odament a pásztorhoz és megkérdezte:

„Ha én megmondom Önnek, mennyi juha van a nyájában, akkor kapok Öntől egy báránykát?“

A pásztor végigmérte szemeivel a fiatalembert, majd legelésző nyáját és nyugodt hangon válaszolt: „Rendben van.“

A fiatalember előveszi laptopját, összeköti mobiljával, az internetben rámegy a NASA honlapjára, a GPS segítségével scanneli a környéket, és az adatbank megnyitása után az Excelben számlálhatatlan formulákat talál. Végezetül hi-tech mininyomdájával kinyomtat 150 oldalt, és odafordul a pásztorhoz:

„Önnek pontosan 1586 juha van!“

„Stimmel, eltalálta! Kikereshet magának egy báránykát.“

A fiatalember felvette a kiválasztott állatot, és betette az autójába.

A pásztor figyelte, majd ezt mondta:

„Ha kitalálom az Ön hivatását, akkor visszakapom az állatot?“

A fiatalember válaszolt:

„Természetesen, miért ne?“

A pásztor:

„Ön egy vállalkozási tanácsos, egy manager!“

„Tökéletes!, de honnan találta ki?“ – kérdi a fiatalember.

„Nagyon egyszerű!“ – válaszolt a pásztor – Először is Ön idejött, anélkül, hogy valaki is hívta volna.

Másodszor is követelte báránykámat, mint honoráriumot olyasmiért, amit Ön nélkül is tudtam.

Harmadszor, gőze sincs arról, hogy mit csinálok.

És most kérem, adja vissza a kutyámat!“

Köszönöm, ezzel most feldobdtad a napomat :DDD

Amúgy minden ponttal egyetértek, talán annyiban módosítanék, hogy szerintem pont az automatizálás és műtermékek világában egyre nagyobb az igény a kézműves, bio, iparműveszeti termékek iránt.

Ezt alátámszthatom, mert több ismerősöm él iparművészetből, ráadásul pont a net és az információs sztráda miatt, nemzetközi vevőkörük is van.

A kézműves ételek is virágkorukat élik, és pont az intelligensebb, és jobb egzisztenciával élők körében. Nem hiszem, hogy divat lenne, ez inkább egy törvényszerűen erősödő igény a "művilágban"

Szerintem igen is meg nem is.

Magyarországon épp hogy nem tör elő szerintem az "egyéni haladás". Jobban szeretünk panaszkodni mint változtatni, meg túlságosan azzal vagyunk elfoglalva hogy a többiek mit csinálnak. (Tisztelet a kivételnek.) De ezzel sajnos nem jár együtt az hogy a közösségeink annyira fontosak lennének, mint ahogy a kérdésedben szembeállítottad a kettőt.

Egy érdekességet azért elmondok: Még pár éve amikor Magyarországon árvíz volt és sokan önkéntesen mentek pakolni a homokzsákokat akkor egy szlovák ember mondta hogy ez hihetetlen, nem tudja elképzelni hogy Szlovákiában bármikor is lenne ilyen összetartás, és hogy a magyarok nagyon összetartóak. Mi magunkról ugye pont az ellenkezőjét gondoljuk, szóval eléggé meg is lepett.

Moralitás... A '40-es években zsidókat lőttek a Dunába, az '50-es években meg az ország jelentős százaléka besúgó volt... Sőt már Szokratész is arról szörnyűlködött hogy a fiatalok milyen tiszteletlenek. Szóval inkább az az igazság hogy az idő megszépíti a dolgokat.