Milyen tapasztalatok miatt nem vették egy darabig igazán komolyan a tatár (mongol) fenyegetést IV. Béláék?

Mert távoli volt, a mindennapi politikai csatározásoktól teljesen idegen veszély, amivel még sohasem találkoztak. Nem sejtették, mi vár rájuk. A keletről jövő nomád támadásokat pedig eddig is visszaverte az ország.

Ha olyan veszéllyel kerül szembe egy ország, amivel még addig sohasem, és senki nem sejti, miről van szó, akkor nem fogják komolyan venni. Természetes, hogy mindenki belefeledkezik az aktuálpolitikába, mert az a mindennapok része, és az a természetes közege a közéletnek.

Azt kérdezed, milyen tapasztalatok miatt nem vették komolyan a tatárokat? Itt a lényeg azon van, hogy semmilyen tapasztalat nem volt ilyen veszéllyel kapcsolatban, különben komolyan vették volna.

Maga a király komolyan vette a fenyegető veszélyt. Hadsereget kezdett szervezni, amibe a kunokat is be akarta venni, diplomáciai kísérleteket tett, hogy a pápától (IX. Gergely) és a német-római császártól (II. Frigyes) is segítséget kérjen, de azok egy újabb invesztitúra háború miatt nem segítettek. Semmi sem alakult számára kedvezően.

Trónra lépésekor IV. Béla kemény kézzel uralkodott.

Elkezdte visszavenni az eladományozott birtokokat (ezzel maga ellen fordította lehetséges támogatóit, a szervienseket is), bevezette az írásbeli kérvényezés rendszerét, s az udvarnál is sok, a nemesek számára kedvezőtlen törvényt hozott. Emellett megbüntette anyja, Gertrudis gyilkosait, így nem volt népszerűnek mondható.

Az urak nem fordulhattak szembe közvetlenül a királyi hatalommal, de az azzal szembeni dac volt a legfőbb oka a tatár fenyegetés iránti közönynek.

Hogy pontosabban megértsd, nézzük a mai helyzetet.

Az kétségtelen, hogy ma létezik egy migrációs nyomás és most tekintsünk el attól, hogy ez jó, vagy rossz, illetve in theoritice fogadjuk el a kormány álláspontját, hogy rossz és állítsuk párhuzamba a tatárjárással.

Nyilvánvaló, hogy egyéb okok miatt a kormány népszerűsége az ország jelentős részében nagy mértékben lecsökkent és ezért egy ellenállás tapasztalható vele szemben, ami lecsökkenti a migrációs veszélyt ezekben a körökben és így esetleg hasonló helyzet alakulhat ki.

Természetesen nem azt akarom ezzel mondani, hogy valóban létezik ez a veszély manapság, mert bizonytalan vagyok ebben, de a példa, amit így szemléltettem szerintem megfelelő magyarázat a kérdésedre.

Megváltozott az ország működése...

Korábban tiszta hűbérrendszer volt. A király volt a csúcson - ővé az összes föld, alatt a hűbér lánc. A hűbéres köteles adott mennyiségű hadsereget felállítani. Ha veszély jött, akkor addig mentek fel a hűbér lánc érdekeltségben, amíg egy hűbérúr ki tudod állítani egy sereget, ami legyőzte az ellenséget. A felettes hűbérúr már nem volt érdekelt, az alatta levőket pedig lehetett utasítani, még ha közvetlenül nem volt érdekelt. Ez így tök jól működött 300 évig.

Aztán igazából megszűnt a hűbér rendszer, mert a király már nem volt joga a földhöz, a többi kiskirály pedig ha nem volt érdekelt, akkor nem állított sereget. Csak a határközeli kiskirály mozgolódott, de ez kevés volt. És akkoriban nem volt még meg a nacionalizmus eszméje, ami összefogta volna az országot nemzetté. Emiatt volt részben sikertelen az összefogás. Béla persze utána próbálta volna visszaállítani a hűbérrendszert, de már nem működött később sem így tovább. Így igazából a következő 100 évben kifejlődött az állam, adókra építve... Aztán Mátyás korában már az adókból fizetett zsoldossereg biztosította a védelmet, és végképp nem a hűbérrendszer. A XV században már teljesen kihalt a hűbér rendszer, nyomokban sem maradt meg Európában.

Sajnos ezeket a társadalmi fejlődéseket nem tanítják történelem órákon, pedig a lényeg ebben van, hogy megértsd mi-miért történik. Helyette hülye évszámokat, meg eseményeket tanítanak, mindenféle kapcsolat nélkül, mintha magától mozogna a történelem.

A hűbériség már a 10. században széles körben elterjedt, csak a földesurak xartak a királyra, mert nem kedvelték.

[link]

"amivel még sohasem találkoztak"

Hát nem olyan rég még a magyarok művelték ugyanazt Európában, amit aztán a tatárok velük.