Egy érdekes kérdés! Ha a jelenlegi tudásoddal újrakezdhetnéd az életed a születéstől számítva, újrakezdenéd?

Nem lenne szórakoztató zseninek tűnni az iskolában.

Nem lennél milliárdos. Lehetnél most is.

Ilyen gondolatok azt mutatják, hogy nem ismered az életkori sajátosságokat, meg ami belőlük következik.

Egy csecsemő tanulási képessége több ezerszerese egy kisiskolásénak, egy kisiskolásé pedig egy fiatal felnőttnek. Ez biológiai adottság, a csecsemőnek a lélegzésen és szopási ösztönön túl mindent meg kell tanulnia, egy kisiskolás elemi viselkedési normákat tanul (ha tanul - ha nem, már nem is fog). Ezért aki egy bizonyos korban néhány ott megtanulandó dolgot nem tanult meg, az nagyjából már nem is fogja megtanulni. Ilyenkor nem az egyszeregyre, vagy az "Anyám tyúkjára" gondolok.

Szóval a csecsemő a egy mai huszonéves (bármilyen gyatra) tudásával úgy viselkedne, amit a környezete semmiképpen nem értene. Ez óriási konfliktusokhoz vezet. Ugyanakkor a csecsemő tudja a választ, csak mondani nem tudja. Különben sem hinnék neki, hiszen az tökéletesen természetellenes. És az későbbi korokra is igaz. Már ha az illető mgérné és nem őrülne bele. Mert az agy nem kedveli az ilyen ellentmondásokat, és megpróbálja feloldani. Ha nem tudja, elvonul (megőrül).

Tehát még képzeletben se akarj ilyent. Helyette próbáld a mai eszeddel ma megismerni az emberi jellemet és gondolkodást.

Ha részletekbe menően belegondolok, talán nem kezdeném újra. Maximum 1-2 dolog miatt, de az valóban unalmas lenne, ha úgy kéne suliba járnom, hogy közben tudom az anyagot, vagy nem jelentene kihívást megtanulni, mégis ott kell ülnöm. Ráadásul még pénzt se keresnék, és a szüleim is beleszólnának, hogy azt a kevés zsebpénzt, amit innen-onnan összeszedek, mire költhetem.

Az iskola kihagyásról meg csak annyit, hogy a magyar oktatásnak szerintem nincs tanterve arra, ha valaki okosabb a saját korosztályánál.

9-ben szerettem volna leérettségizni informatikából, de 11-ig szopattak, mire közölték, hogy na most már tehetek előre hozott érettségit, ettől függetlenül ugyanúgy be kellett járnom 12-ben is.

Továbbá, ha a tudásomon felül a személyiségemet is magammal vinném, borzasztó lenne a csecsemő korom, mert fizikai képességeim hiánya miatt járni nem tudnék, és folyton összeszarnám-hugyoznám magamat, ami nem lenne túl szimpatikus.

Meg még sorolhatnám.

Szóval nem mennék vissza, maximum azért, hogy ki-/átéljek olyan dolgokat az iskolában, amit az akkori visszafogott stílusom miatt nem tettem, vagy rosszul csináltam :D

(26F)

Assz'em kihagynám.

Tutira rengeteg dolgot máshogy, jobban csinálnék, feltéve, hogy nem őrülnék meg a csecsemőkor vége előtt a tehetetlenségtől, és pont a rengeteg tehetetlen idő tartana vissza.

Ajánlanék egy olvasmányt, ha már szóba került a felnőtt tudással újra születés:

[link]

Én sem választanám ezt a lehetőséget.

Csak abba belegondolok, hogy a mai eszemmel milyen sokszor döntenék máshogy, mint ahogy döntöttem régebben, biztos, hogy egészen másként alakult volna az életem (és nem biztos, hogy jobban).

Azt viszont tudom, hogy sok olyan dologból kimaradtam volna, amit így utólag nem bánok, de ha a mai eszemmel kellene döntenem, akkor inkább nem akarnék részt venni benne. És fordítva is igaz, vannak olyan dolgok, amiket kihagytam, vagy elszúrtam, pedig a mai eszemmel tudom, hogy így, vagy úgy kellett volna.

De akkor most nem én lennék én...

Újrakezdeni?

Minek?

A sok felesleges ócska tudással.

Én még fényképész is voltam a fekete-fehér korszakban. Kit érdekel ma, hogy fekete fehér negatív filmet Kodak D76 hívóban a legjobb előhívni? Vagy hogy hogyan kell kékített diát csinálni? Senkit. Ebből az elavult, ócska tudásból nem is értem hogyan képzeled, hogy milliárdos lesz valaki.

Főleg a tőzsdén!

Ott ha előfizetsz, online adatokat kapsz, és köthetsz mint a bolond.

A 15 perccel késleltetett adatokat meg már megkapod ingyen! (Mert már lekéstél mindenről.)

Ennyi...