Ha a jövőben nem lesznek háborúk, milyen feszültségek és konfliktusok lesznek?

Mint a kocsmában. Először békésen iszogatnak, majd összeszólalkoznak (lényegtelen, hogy min) és ha kidobják mindkettőt, akkor a kocsma előtt verik össze egymást, ha nem dobják ki őket akkor nemcsak egymást verik össze, de a kocsmát is.

Szóval ilyen konfliktusok várhatók a jövőben, mint a múltban is. Kicsiben és nagyban. Mert ilyenek vagyunk. És még kocsmába se kell feltétlenül menni ehhez.

Bizonyára sokan nem tudnak elkèpzelni egy olyan vilagot, amiben nincs háború ès konfliktus. Abból a nèzőpontból nem is lehet elkèpzelni amiben sokan jelenleg vannak ès hisznek. Az ok pedig pont ez. Az okozat pedig ahogy ennek hatására viselkedünk egymással. Őszintèn elmondom, hogy a felfogás megváltoztatásával, a világ is megváltozik. Szubjektív alapon van hiba. Ezt ki lehet javítani. Megváltoztatni az "èlet èrtelmèt." Mert nem mindegy erre mit válaszolunk. A válasz dönti el, hogy milyenek vagyunk magunkhoz, egymáshoz, a bolygóhoz. Tönkreteszünk mindent, vagy lètrehozzuk a harmóniát ès ütemetes fejlődünk.

Egy kis kèpzeletbeli útra hívnám azt akit ez a tèma komolyan èrdekel.

Egy lehetsèges jövőbe utazunk, ahol háború zajlik. A valaha volt legnagyobb háború. A vègère száz ember marad a 7 milliárdból. Hogyan fognak egymásra gondolni miután sok szörnyűsègen mentek keresztül? Mit fognak èrezni egymás iránt látván, hogy mennyien maradtak az elfogultságnak hála? Amit most èreznek az a lecke. Megtörtènt az okozat, megtanulták az okot.

Most fordítsuk meg ezt a kettőt. Megtanuljuk az okot mielött bekövetkezne az okozat. Mi törtènik? A kagasztrófa elmarad.

Ütemesen*

Katasztrófa*

Mindent sakkjátszmákkal fognak eldönteni. A szuperhatalmak pedig szó nélkül tűrni fogják, ha egy kis jelentéktelen ország legyőzi őket sakkban és ezzel elfoglalja a teljes területüket.

Csak viccelek...