A mai olaszok azok azonosak a római birodalom népével? Nyelvileg és etnikailag?

Sok mindenben igen, a mentalitális is hasonló. A mai Olaszország azért olyan lerobbant és korrupt, mert nincsenek rabszolgák, akik elvégezzék a piszkos munkát. :)

A nyelv közvetlenül a latinból származik, ott van a Colosseum, a régi emlékek, még a Vatikán is sok mindenben a római hagyományokat követi, a Pápa titulusa pl. Pontifex Maximus, azaz Fő Vallási Vezető, ez a a pogány korban is egy hasonló spirituális munkát töltött be.

A mai olaszok közvetlen leszármazottjai a rómaiaknak, a kultúra nem sokat változott. Élvezik az életet, sok mulatság és finom étel van, a nyelvük az olasz is jobban hasonlít az egyszerű emberek körében beszélt vulgáris latinra, mint az egyre inkább csak tanult körökben jelenlévő vulgáris latinra.

Hogy hova tűnt a római szexualitás, híres prostituált kultúra? Sehova? Ott van Ciccolina például. ;)

Szóval igen, szerintem Róma manapság is él, és a történelem viharainak dacára sok mindent megőrzött a múltjából. :)

"A mai Olaszország azért olyan lerobbant és korrupt"

A leggazdagabb Európai országok közt van. (Nem az államadósság alapján hanem hogy hogy milyen luxusban élnek az ott lakók, főleg északon...

"

A mai olaszok közvetlen leszármazottjai a rómaiaknak, a kultúra nem sokat változott."

A nyelv a kúltúra is rengeteget változott. Arról nem is beszélve hogy jónéhány hódító nép ott hagyta a genetikai nyomát a Római birodalom bukása utáni 1500 évben.

"Hogy hova tűnt a római szexualitás, híres prostituált kultúra? Sehova? Ott van Ciccolina például. ;)"

Azzal példálózol aki amúgy született Magyar és nem Olasz?

Kikre gondolsz? A római birodalomban sok etnikum élt, különféle anyanyelvűek ráadásul. A konyha-latin csak összekötő nyelv volt.

(Gondold meg: a mai magyarok sem azonosak az egykori honfoglalók népével, se nyelvileg, se etnikailag.)

Nyelvileg meg van az azonosság mert az olasz nyelvjárások a helyi latin nyelvjárásokból alakultak ki. De a latin a közvetítő nyelv volt amit a különböző nyelveken beszélő népek felvettek miután római uralom alá kerültek(a latin nyelv valóban Róma és Latium környékéről ered,de beszéltek még Itáliában etruszk,görög,kelta,szabin,illír stb. nyelveket amik a római uralom alatt folyamatosan kihaltak a térségből).

Etnikailag nagyjából meg van az az azonosság hatalmas etnikai változások nem történtek. A germán és az arab,berber hódítók elenyésző kisebbségeket alkottak,de természetesen kis mértékben kimutatható a genetikai hatásuk.

Gondolom azt akarod kérdezni, hogy a Római Birodalom itáliai része és a mai Olaszországban élő etnikum azonos-e?

Az ókori Római Birodalomban rengeteg etnikum élt, gallok, keltibérek, afrikai népek, egyiptomiak, örmények, kis-ázsiai népek, dákok, görögök, makedónok, trákok stb. Ezek közül sok nép idővel asszimilálódott a római kultúrába, és átvette a latin nyelvet. Sok viszont éppen hogy nem, és megmaradtak az eredeti anyanyelvüknél (pl. a görögök és a birodalom keleti részei). Az adminisztráció és a hadsereg nyelve viszont mindenütt a latin volt. Persze az sem mindegy, hogy a Birodalom mely időszakáról beszélünk, én ilyenkor alapvetően a császárkorra gondolok.

Magában Itáliában is eredetileg sok nép lakott még a Birodalom kialakulása előtt, eredetileg csak a Róma környéki Latiumban beszéltek latin nyelvet, Itália nagy részén viszont nem. Persze, amikor Róma városa meghódította Itáliát, akkor idővel ezek a népek (etruszkok, görögök, szabinok, szamniszok stb.) beolvadtak, és több száz év múlva mindenki latinul beszélt már. Ez történt több itálián kívüli provinciában, Galliában, Hispániában stb. is.

Namost, az a nép, amelyik az ókorban Itáliát lakta, lényegében azonos a mostani néppel, fel lehet mutatni a kontinuitást (a Birodalom többi részéről most már ne beszéljünk, csak Itáliáról). Itália lakossága soha nem ürült ki és nem cserélődött át, nem voltak olyan nagy népmozgások, mint más provinciákban (akár Pannóniában). Az igaz, hogy a Birodalom bukása után többször is meghódította idegen nép vagy uralkodó Itáliát (legtöbbször egyszerre többen is), de az alaplakosság lényegében nem változott meg. Legelőször a keleti gótok hódították meg Itáliát, de ez a germán törzsszövetség az itáliai lakosságnak töredékét alkotta, hamar felszívódtak az alaplakosságban. Ezt el lehet mondani a longobárdokról és más germán törzszövetségről is. Ezek összesen néhány százezer embert jelentettek, de Itália lakossága az ókorban több millió volt.

A lényeg, hogy folytonosság van az ókori Itáliát lakó nép és a mai olaszok között.

A nyelv kérdése is hasonló.

Az a latin, amit pl. az iskolában "latin nyelv" címszó alatt oktatnak, vagy amit az orvosok, jogászok, történészek tanulnak valamilyen szinten egyetemen, kb. a Kr. e. I. század irodalmi latin nyelve volt, azaz Cicero, Caesar, Vergilius és a többi nagy latin klasszikus szerzők nyelve. Az általuk használt nyelvet elkezdték sztenderd nyelvként (azaz valamiféle "tökéletes" latin nyelvként) tisztelni, és már az ókorban is Vergilius és Cicero stb. által használt nyelvet tekintették a mércének. Kialakult az a szokás, hogy a művelt írásbeliség nyelve (költők, történetírók, tudományos szövegeket, egyházi szövegeket írók) ez a klasszikus latin lett. Aki műveltnek akarta mondani magát, el kellett sajátítani Cicero és Vergilius nyelvét. Az átlagos nép, a piaci kufárok stb. persze nem ezt beszélték, mert a latin az magától alakult tovább a saját törvényszerűségei szerint (illetve már Cicero idejében is más volt a vulgáris nyelv, mint az irodalmi), de a lényeg az, hogy a vulgáris latin, tehát amit az átlagember beszélt, az idővel eléggé eltért ettől a letisztult, Kr. e. I. századi klasszikus nyelvtől, amit kincsként ápoltak. Igazából már az ókorban sem értette meg az átlagember ezt a letisztult nyelvet, csak a művelt írástudó emberek. Tehát pl. Ammianus Marcellinus, aki Kr. u. IV. században élt, amikor átlagemberként beszélgetett az utcán, egy teljesen más vulgáris latint használt, ami teljesen eltért attól, mint amikor leült és egy 500 évvel korábbi cicerói nyelvállapotban írta Róma történetét (híres történetíró volt). Ammianus Marcellinus anyanyelve a vulgáris latin volt, amit a IV. században beszéltek, ő Cicero nyelvét már iskolában tanulta. Az átlagember az utcáról ezt a nyelvet már nem vagy bajosan értette meg.

Az egész Birodalom hatalmas területekből állt, és idővel az egyes provinciákban eltérően fejlődött a vulgáris latin. A Birodalom bukásától függetlenül (ami a nyelvállapotokat nem igazán zavarta meg) a volt provinciákban továbbra is a vulgáris latint használták, de több száz év alatt ezek annyira eltávolodtak egymástól, hogy a VIII-IX. században már egymást sem értették meg. Innentől kezdve beszélünk olasz, francia, spanyol stb. újlatin nyelvekről. Ezek mindegyike az ókori vulgáris latin nyelv egyenes folytatása, csak széttartó fejlődést mutatnak és ma már önálló nyelvek. Mint ahogy Cicero klasszikus nyelve is önálló nyelv. De azt lehet mondani, hogy a mai olasz nyelv egyenes ági leszármazottja az ókorban beszélt latin vulgáris nyelvnek.

Úgy értem a Római Birodalom hétköznapi nyelve volt a latin az egyszerű embereknek is?

A népi latin igen, ami nem egészen ugyanaz, mint amit ma iskolában tanítanak.

Itália nagy részét is úgy meg kellett hódítaniuk a rómaiaknak, akik eredetileg amúgy sem voltak mind latinok, voltak köztük szabinok és etruszkok is. Ott maradt az eredeti népesség, plusz kiköltöztek néhányan Rómából, meg vittek oda rabszolgákat is, úgyhogy volt ott keveredés a római állam korában rendesen.