Magyar állam alkotmányos rendszerei. Hogy is van ez?

semmi baj a szövegértéseddel...

megadtak egy intervallumot, elkezdték sorolni a kivételeket és elfelejtették lezárni az utolsó 1919-től tartó szakaszt

ez zavaró de vhol 1919 és 1946 között még visszaállt a királyság...

Tehát:

1000-1946-ig királyság

Viszont a felosztásban az általad idézett szövegben elég nagy pontatlanságok vannak, leírom, hogy a szöveg hogy osztotta fel, de megjegyzéseket is teszek hozzá.

11-13. század: patrimoniális monarchia a szöveg szerint.

13. század - 1848 - rendi monarchia.

Itt máris pontosítani kéne a szöveget, mert a rendi monarchiának nyoma nem volt a 13. században, mivelhogy ekkor még rendekről sem beszélhetünk. A rendiség feltétele a kiváltságosok azonos jogállása, amiről 1351-ig nem beszélhetünk. De még az 1351-es törvények (amelyek sok tekintetben egységesítették a magyar társadalmi csoportok jogait) ezek is csak jogi értelemben pontosították a kiváltságosok és kiváltság nélküliek helyzetét, de a rendek politikai szerephez még nem nagyon jutnak (persze a nemesek, bárók és főpapok igen, de nem, mint rendek, rendi monarchia értelmében). Ez Luxemburgi Zsigmondnál Habsburg Albertnél kezdődik, tehát a 15. századtól beszélhetünk rendi államról. A 13-15. század közötti időszak átmenet a patrimoniális királyság és a rendi monarchia között ( tehát ebben az intervallumban kiformálódik a nemesi réteg, majd egységesül a jogállásuk).

További kiegészítés (vagy pontosítás), hogy mivel sarkalatos törvények határozták meg a jogrendszert (kvázi történeti alkotmány szabta meg a rendek és az uralkodó tevékenységét), ezért rendi alkotmányos monarchia volt a pontos megnevezése az 1848 (április 11)-ig tartó időszaknak.

És egy harmadik kiegészítés még ehhez. Ha a szöveged szükségesnek tartotta megemlíteni az 1849-1867-ig tartó időszakot, akkor nem értem, hogy pl. II. József uralkodását miért nem említette meg, amikor az uralkodó szintén sutba vágta a magyar törvényeket és szokásokat, és császárként (és nem királyként), abszolutista módon, pátensekkel uralkodott. A Habsburg időszakban a rendek és az abszolutista Bécs közötti történelmi huzavona miatt volt, hogy a rendi alkotmányos monarchia helyett inkább az abszolút monarchia illett legjobban bizonyos uralkodásokra (lásd pl. I. Lipót, Mária Terézia, II. József uralkodását, vagy időszakokat az uralkodásukban).

Ezután hibája még az idézetnek, hogy habár kitér pl. külön 1918-ra és 1919-ra, de ezen az alapon külön ki kéne térnie 1848-49-re is, tehát a forradalom és szabadságharc államformájára, ami leginkább az alkotmányos monarchiára emlékeztet (az áprilisi törvények alkotmányos monarchiát hoztak létre, de a trónfosztás és a világosi fegyverletétel közötti időszak itt is árnyalja a képet, viszont erre most nem térek ki).

Az 1849 - 1867 közötti időszakhoz is megjegyzéseket kell tenni, mert alkotmányos szempontból ez az időszak sem homogén, ugyanis az igaz, hogy a magyar államiság megszűnt (tehát a leghelyesebb az lenne, ha nem is beszélnénk magyar állam államformájáról), tehát itt fel lehetne sorolni a Habsburg Birodalom kísérletezgetéseit, mert megpróbálták ők is az alkotmányos államformákat, de végül a neoabszolutizmus (tehát abszolút monarchia) győzött. Viszont a solferinoi csata után a császár részlegesen helyreállította a magyar államiságot 1860-61-ben, és még a magyar országgyűlés is működött ekkor, elég heves viták is voltak, pont az alkotmánymos kérdésekről is.

1867-1918 közötti időszak nagyjából jól van leírva, alkotmányos monarchia, parlamentáris monarchia jegyeivel. Bár a szöveg úgy írja, hogy ez a rendszer 1848-ban jött létre (gondolom a szöveg írója úgy gondolja, hogy 1867-ben egyszerűen visszatértek az áprilisi törvényekhez), de ezzel vitába lehet szállni (leginkább az uralkodó jogkörei miatt, ill. a birodalom két felének alkotmányos kapcsolata miatt, ami teljesen eltérő volt 1848-ban és 1867-ben).

1918-1920 között köztársaság

1918-ban törölték el először a királyságot Magyarországon. Bár én ezt nem népköztársaságnak hívnám, hanem simán köztársaságnak (az más kérdés, hogy a kortársak hogy nevezték). 1919-ben pedig a Tanákcsköztársaság diktatórikus volt. Ezután átmeneti időszak következett, ami addig tartott, amíg el nem döntötte a nemzetgyűlés, hogy újra királyság lesz az államforma, 1920-ban, kormányzóvá pedig Horthyt választották.

1920-1944 között tehát parlamentáris monarchia (amit szintén lehet árnyalni, mert Horthy autoriter módon, sok esetben kézi vezérléssel kormányzott).

1944-46 között megint átmeneti időszak történt. Törvényileg semmi nem mondta ki, hogy eltörölték volna a monarchiát, tehát az ország monarchia volt, viszont a nyilasoktól kezdve mindenféle ideiglenes kormányokig mindenféle politikai csoport kezébe vette az ország sorsát, úgy hogy király/kormányzó nem volt.

1946-ban törölték el végleg a királyságot, és lett köztársaság az ország.