Mi történik a lelkünkkel halál után?

Attól függ, hogyan definiáljuk a lelket, a halált, meg úgy a világot. Nyilván a válasz szubjektív lesz, mindenki a maga hite szerint fog válaszolni, és máshogy. Bizonyosság nincs, ezért nevezik hitnek.

Ha materialista vagy, akkor vagy az a véleményed, hogy a lélek csak egy absztrakt fogalom, nem fizikailag létezik, így a test halálával megszűnik.

Ha keresztény vagy, akkor a lelked a pokolba vagy a mennyországba kerül, attól függően, milyen életet éltél.

Ha buddhista vagy hindu vagy, akkor a lelked – némi pihenés után – egy új testben fog reinkarnálódni.

Ha viking vagy, akkor a lelked a Valhallába kerül.

Ha klingon vagy, akkor a lelked a Sto'Vo'Kor-ba, vagy a Gre'thor-ba kerül. Ha meg ferengi, akkor vagy az Isteni Kincstárba, vagy a Örökös Szegénység Kriptájába kerülsz.

Maradjunk a tudománynál, ha már itt kérdezted:

a lelked már a halálod KÖZBEN elpusztul. Mire meghalsz, már nem sok marad belőle, majd az is tönkremegy.

#3 > Maradjunk a tudománynál, ha már itt kérdezted

Maradjunk. Van természettudomány. A természettudomány erről nem tud semmit mondani. Lévén a természettudományok az anyaggal foglalkoznak, az érzékszervekkel közvetlenül, vagy közvetve megfigyelhető dolgok, jelenségek közötti összefüggéseket tárják fel. A léleknek nincs a természettudományban a tudományos módszertan kritériumának megfelelő definíciója, így aligha tud egyáltalán bármit mondani róla a természettudomány.

A vallástudomány tud esetleg mondani valamit. Ez is tudomány, hiszen nem a vallások igazságtartalmával foglalkozik, hanem ettől függetlenül, mint társadalmi, szociológiai, pszichológiai jelenségként kezeli a vallást, és ezt, mint tárgyalandó témát közelíti meg a maga tudományos módszertanával. Ez már tud a lélekről és annak a halál utáni sorsáról mit mondani. Össze lehet vetni, hogy különböző vallásokban mit takar a lélek fogalma, milyen ontológiai aspektusa van ennek a lélek fogalomnak, egy-egy vallás mit tanít arról, hogy mi történik a lélekkel.

#4 > A lélek az agysejtek közti kapcsolatok összessége.

Ez egyfajta definícióféleség. És bár számomra – mint ateista ember számára – jó kiindulópont, de nem objektív, mert nem a teljes társadalom számára elfogadható definíció. Egy vallásos ember számára a lélek ennél több, és nem fogadja el a definíciódat. Nota bene pont ezért nincs természettudományos definíciója a léleknek, mert az nem objektíven megfigyelhető jelenség. És innen már valóban hit kérdése, hogy hogyan értelmezed a lélek fogalmát. De még egy-egy vallásban, vagy vallási irányzatban sem mindenki ugyanúgy tekint a lélek fogalmára, lehetnek a valláson belül is teológiai viták. Itt maximum azt tudjuk megnézni, hogy egy-egy vallás, vagy vallási irányzat szent könyvéből, vagy könyveiből, a vallási vezetők kinyilatkoztatásaiból, tanításaiból mit lehet kiolvasni erről a kérdéskörről.

Süsü, mint az esetek legnagyobb többségében, most is egyet kell értsek a véleményeddel, de most akadt egy mondatod, amit nem tudok értelmezni, többszöri utánolvasás, értelmezési próbálkozás után sem.

"Ez egyfajta definícióféleség. És bár számomra – mint ateista ember számára – jó kiindulópont, de nem objektív, mert nem a teljes társadalom számára elfogadható definíció."

Szerintem nem attól függ hogy egy definíció objektív-e vagy szubjektív, hogy a társadalom mekkora része fogadja el azt, vagy sem. Sőt, szerintem az objektivitáshoz a világon semmi köze sincs annak, hogy a társadalom hogyan vélekedik az adott dologról. Ezen a vonalon továbblépve, akkor azt kellene mondanunk, hogy egészen addig a Nap keringett a Föld körül, amíg fel nem fedezték, hogy nem úgy van (mivan? :D). Hiszen előtte a társadalom nagy része simán elfogadta, hogy a Nap kering a Föld körül, mégsem volt semmi köze ennek az objektivitáshoz.

Szóval tökmindegy, hogy egy vallásos (vagy nem vallásos, vagy akármilyen) ember mit fogad el vagy mit nem, az objektivitás semmiben sem függ ettől.

Biztosan én értem félre amit írtál, vagy csak rosszul sikerült kifejezned magad, de az idézett a mondatodat tényleg nem tudom értelmezni.