A Brit Kelet-indiai Társaság miért volt "társaság"?

> Ha jól tudom a részvénytársaságoknak nincs földrajzi kiterjedésük

Hazai példaként mondjuk a különböző Volán társaságokat lehetne hozni. Pl.: KMKK, azaz Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Van földrajzi kiterjedése, ahol a tevékenységét folytatja.

> se hadseregük se semmi ilyesmi

Igen, manapság ez nem jellemző. Bár néhány cégnek van biztonsági részlege, fegyveres alkalmazottakkal. Oké, nem hadsereg, csak biztonsági őrök.

Illetve kezdetben nekik sem volt, a korona védte őket haditengerészeti, katonai eszközökkel.

Pedig tényleg részvénytársaság volt, úgy kell elképzelni, mint egy nagyvállalatot, aminek az volt a profilja, hogy idegen tájakon kereskedik (persze egyenlőtlenül és kihasználva őket) a bennszülöttekkel, és ebből nagy profitot termel. Egy idő múlva ebből a profitból egyre több hajót szereztek, illetve ennek a védelmére (és a terjeszkedésre) hadihajókat és hadsereget is szerveztek. Így a társaságnak saját hadereje lett, és a saját szakállára terjeszkedett, kvázi államként funkcionált.

Az első angol gyarmatbirodalomra ez volt a jellemző, nem maga az állam terjesztette ki hatalmát, hanem részvénytársaságok (más területeken, ahol angol gyarmatok voltak, más részvénytársaságok jöttek létre). De ez nemcsak angol sajátosság volt, más országok is így gyarmatosítottak (pl. a hollandok). Mivel ebből az angol kormánynak jó profitja volt (adók, kereskedelmi vámok stb.), így megérte neki hagyni, hogy társaságok gyarmatosítsanak helyette, az állam számára tehát a gyarmatosítás nem volt nagy költség... És tudták is szabályozni a működésüket, mert London hozta a törvényeket, hogy mivel hol lehet kereskedni és milyen árfolyamokon... Sőt, még azt is meghatározták, hogy egy részvénytársaság milyen földrajzi szélességek között terjesztheti ki a tevékenységét.

A 18. századra a gyarmatosításnak ez a formája viszont komoly válságba került, aminek az volt az oka, hogy a részvénytársaságok (köztük a Keleti-Indiai Társaság) túl nagy lett, az emberek pedig már nem a társaságért dolgoztak, hanem a saját zsebükre, megnőtt a korrupció, az egész elkezdett veszteséges lenni. London megpróbált segíteni rajtuk kedvezményes törvényekkel (pl. rákényszerítették az amerikai 13 gyarmatot, hogy felvásárlópiaca legyen az indiai teának, holott az amerikai gyarmatok maguk is termeltek teát - ezért szórták a tengerbe, ami a függetlenségi háború egyik oka volt, mivel nem fogadták el, hogy London dirigál felettük, számukra kedvezőtlen gazdasági döntéseket hozva). Mindezek ellenére a 18. század végére a részvénytársaságok becsődöltek, a 13 amerikai gyarmat is elveszett, ezért az angol kormány a maga kezébe vette a kormányrudat, és a társasági formákat átvette maga az állam (ekkor lett India is császárság, a császárnő pedig az angol királynő lett). És új területeket is kezdtek gyarmatosítani, pl. Ausztráliát. A lényeg, hogy a 18-19. században az állam maga kezdett el terjeszkedni, ezt nevezzük második angol gyarmatbirodalomnak.

Kiegészítve az előzőeket: A részvénytársaságok az 1500-as években jöttek létre (a legelső egyébként Hollandiában), mert rájöttek arra a kereskedők, hogy ha összeadják a tőkéiket, és abból vásárolnak kereskedelmi flottát, akkor veszteség esetén (ami nagyon gyakori volt akkor, hiszen sok ok miatt elsüllyedt egy vitorlás, főleg olyan nagy úton, illetve a bennszülöttek, betegség stb. is tizedelte őket) sokkal kevesebb veszteség jut egy adott üzletemberre. A társulás az egyének kockázatvállalását csökkenti, ezért volt vonzó. Kezdetben egy társaság csak kereskedett a bennszülöttekkel (borssal, gyönggyel és hasonló értékes dolgokkal). Idővel azonban rájöttek, hogy sokkal több haszon van abból, ha termelni kezdenek (gyapotot, teát stb.), ehhez pedig meg kellett hódítani az adott területet. Ezért kezdtek fegyverkezni. A másik ok az volt, hogy több ország hasonló társaságai is szemet vetettek ugyanarra a területre, Indiáért pl. több mint száz éves kereskedelmi háborúk dúltak az angolok, franciák, portugálok, hollandok stb. részvénytársaságai között. Így volt az, hogy a franciák a mai Vietnám térségére szorultak, a Hollandok pedig a mai Indonéziába.

A lényeg, hogy a 17. századra a részvénytársaságok fő profilja már nem a bennszülöttekkel való kereskedés volt, hanem földek hódítása, és ültetvényeken való haszonnövény-termesztés, és az azzal való kereskedés. London több részvénytársaságot is koordinált (hiszen szinte minden kontinensen volt valamilyen gyarmat), ezek egymás közötti kereskedelmét is London felügyelte és határozta meg, hogy ki kivel, milyen áron kereskedhet. A 13 amerikai gyarmat más volt, mint a többi angol gyarmat, mert ide kivándorlók érkeztek, akik angol alattvalók voltak, és saját önkormányzatiságokat alakítottak ki a saját életük irányítására. A gyarmatoknak tehát sok típusa volt (pl. a spanyolok mindvégig magát a spanyol államiságot terjesztették, azaz ott nem társaságok és kivándorlók alakítottak gyarmatokat, hanem maga az állam terjesztette magát saját hadseregekkel, alkirályságokat hozva létre).

Nézd, a részvénytársaság egy nagyon kedvelt forma.

Meg fogsz döbbenni, de az USA jegybankja is ilyen formában működik. Olvass csak utána az 1913-ban alapított FED-nek.

És még a magyar elemzők szeme is ott van a FED-en, hogy mikor milyen döntést hoznak. A befektetőkről már nem is beszélve.