Hogyan határozzák meg egy nép gondolkodását az országának domborzati adottságai?

Nem hiszem, hogy lenne ilyen.

Mert akkor ez alapján mondjuk a románoknak és az afgánoknak nagyon egészséges és dolgos embereknek kéne lenniük, a hollandoknak vagy az észak-németeknek meg csüggedt, melankolikus embereknek.

valamilyen szinten biztosan befolyásolja az ember gondolkodását, az hogy milyen táj veszi körbe. ahogy írtad te is máshogy érzed magad a hegyekben. viszont ez szerintem nagyobb közösségek szintjén, főleg a mai közel sem elszigetelt világban elenyésző.

egy picit elgondolkodva viszont ilyenek jutottak az eszembe, még ha nem is csak a domborzati adottságokra fókuszáltam:

-a hőmérséklet befolyásolja, hogy milyen ruhát viselnek az emberek, emiatt az öltözködésről való gondolkodás lehet más.

-a felhasználható nyersanyag, meghatározhatja, hogy milyen eszközöket tudunk készíteni, ahogy azt is, milyen eljárásokkal.

-az élővilág nem csak a gasztronómiai kultúrára hathat, de magáról az élő fogalomról is más képet alakíthat ki.

-ha a vizuális ingereket helyezzük előtérbe, egy részletgazdagabb táj nyilván pozitívan hat egy olyan emberre, akinek ezek fontosak. ugyanakkor, aki csak egy képet nézett egész életében, lehet, hogy egy kevésbé részletes, de mégis teljesen más kép jobban felkelti az érdeklődését.

-mindezeket összevetve, mindenképpen más ismerettel és szokásokkal rendelkezik a világot illetően két egymáshoz képest elszigetelt, különböző környezetben élő népcsoport

Ausztria valószínűleg a változatossága miatt üdít fel. Lehet, hogy egy ottani pedig attól őrül meg, hogy alig van olyan terület, ami vízszintes, és állandóan emelkedőkön-lejtőkön kell mászkálnia. Egy biciklisnek például nagyon frusztráló lehet.

A gondolkodást annyiban határozza meg, hogy más termelési stílushoz kellett alkalmazkodniuk a különböző népeknek. Ez nyilván mély nyomot hagyott a kultúrában.

Egyszerűen. Az adott viszonyok között a létfenntartás bonyolultsága, nehézségei, vagy éppen a könnyűsége. Persze minthogy "egy nép gondolkodásáról" van szó, ami nagyon hosszú távú dolog, ezért ezt sok száz éves időtávban kell mérni.

Minél nehezebb, bonyolultabb egy helyen a megélhetés, annál találékonyabbá válik ott a nép. Ahol például a kereskedés előnyös cselekvés, ott az ehhez szükséges adottságok fejlődnek jobban, vagyis azok válnak szokássá. A trópusokon például az élelemszerzés nem gond, annál inkább az eligazodás.

Mindezeket jelentősen befolyásolja, sőt gyakran torzítja egy új hirtelen bekövetkező kapcsolat, ahol akár alá-fölérendeltségi viszonyok is kialakulhatnak, borítva ezáltal a komplett egyensúlyi rendszert.