Miért alakult ki a húzott (ázsiai) szem és a laposabb arc?

Az az előnye, hogy nincs hátránya.

:)

Egy véletlenszerű mutáció, ami egy szeparált populáción el tudott terjedni, mert nem volt hátránya.

Aztán amikor az ellenkező nem valamiért elkezdi vonzónak találni az ilyen arcberendezést, még nagyobb löketet kap a terjedés, egyeduralkodóvá válik.

A genetikai lehetősége ennek az arctípusnak bennünk is megvan. Ha megnézed a Down-kórosok szemformáját, nagyon hasonlót látsz. Ez nem azt jelenti, hogy az ázsiaiak mongol-idióták, csak jelzi, hogy a Down-kór génhiba-komplexe is tartalmazza azt a módosulást, ami az ázsiai típusú szemformát kiváltja.

Hol élnek az igazi, extrémen mongoloid emberek?

Kínában? Nem. Ott, ahol mínusz ötven van. Az állatvilágban pont ugyanezt lehet megfigyelni: egy fajnak a meleg égövi alfaja nyúlánk, lapátszerű végtagokkal bír, hadd hűsöljön, a sarkvidéki alfaj pedig a hőtartás végett tömzsi, kerek, kiálló tagoktól mentes. Egyszerűen fogalmazok: Mínusz ötvenben egy europidnak letörik az a hatalmas orra, meg elfagy a szép hosszú lábának a vége, azt lehet amputálni... Aztán ahogy a Berring-szoroson túl Dél-Amerikát is ellepte az ember (az indián) a mongoloid jegyek bár még látszanak, de ismét legyengültek, mert hogy minek.

A csíkszemre azt mondják, azért jó, mert így a szél nem viszi bele a homokot, löszt... Szerintem inkább a szikrázó napsütésben vakító havas sarkköri tájon való hunyorgásra ideális. Az átlag távol-keletinek max mandula vágású szeme van, igazi csíkszem inkább a tundra-vidékeken általános. Meg aztán az araboknál is fújja a sivatagot a szél, még sincs húzott szemük.

Eurázsia nyugati végében enyhe a klíma, és mindig felhős az ég - ezért olyan "nyúlánkok és színtelenek" az emberek. Eurázsia keleti végében viszont vakító napsütés mellett is kemény téli hidegeket kell túlélni. A természet meg ugye kiszelektálja, aki nem odavaló.

#8 Honnan tudod hogy ki számít "őshonosnak"?

Talán Ő?: [link]