Mennyire hitelesek Móricz János kutatásai?

Nálam már a harmadik bekezdésnél az a kérdésem támadt, hogy ha magyarul tudott beszélni a cahari, mochica és puruha törzsbeliekkel, akkor ezek a szavak mit jelentenek magyarul? Az nagyon érdekes, hogy vannak hasonló szavaink, de önmagában puszta érdekesség, nem bizonyít semmit. Aztán azt sem értem, hogy az "apa" szóból, ami ugyanazt jelenti, mint a magyarban, a közepére miért és hogyan lett "capac", miközben a jelentése nem változott. Azután Óperenciás-tengernek (az "ober Enns", vagyis "Enns városon túli terület" torzításából) ha konkrét tengert, akkor az Atlanti-óceánt neveztük, nem a Csendest. Az is nagyon érdekes, hogy az indiánok "kovács" szava megegyezik a miénkkel, de akármit mond Móricz, ez bizony szláv eredetű szó. Az István név ugyancsak szép egyezés, ha igaz, de a görög Sztefanoszból ered, tehát jócskán az ősmagyar kor után vettük át. Ez körülbelül a "tanulmány" kétharmada, eddig bírtam olvasni, de remélem, a véleményem ebből is kitűnik.

Természetesen *nekem* támadt a kérdésem. :)

szanaszét röhögtem magam :DD

Az biztos, hogy felfedezte a mai ismert leghosszabb barlangrendszert, tudomány szerint abszolút természeti erők képezték(ami vicces), vannak hiteles fényképek(tárgyak, eszközök), de nem tudni hogy valóban ott találták őket. Nagyjából ennyi. Eddig a tények, ezt nem lehet megkérdőjelezni. Az meg nem igaz, hogy magyarul tudott beszélgetni, de kacsa sztorikat el lehet adni, az meg, hogy hazugságok mekkora károkat okoznak, az nem számít. Minden amit Móricz János kutatott nyilván szubjektív, saját meglátásai, nem tudományos. Nekem is meg vannak a meglátásaim, nekem hiteles, valamiért bízom benne. Akinek meg nem tetszik, higgyen a tudományban, Kolumbuszban, mint első intelligens, jótékony, kedves lény ott a kontinensen vagy akármiben...ha az a tudományos. Nehogy gondolkodjunk, mert az nem tudományos.