A középkori jobbágyoknak milyen testalkata és fizikai ereje lehetett?

"egy középkori jobbágynak"

Azt nem szeretem az ilyen kérdésekben, hogy erre már nem lehet válaszolni, mert a középkor ezer évig tartott, és különféle korszakai voltak, és ezekben teljesen eltérő életmódja volt a jobbágyoknak. Másrészt egy adott időpillanatban is eltért a jobbágyok helyzete attól függően, hogy hol, melyik országban éltek, de még egy országon belül is elég nagy különbségek voltak. De még a jobbágyságon, mint társadalmi csoporton belül is elég nagy különbségek lehettek egy adott időpontban és helyen.

Szóval elég széles a paletta, pl. egy IX. századi paraszt Nyugat-Európában tengett-lengett, és örült, hogy élt, dögöket ásott ki, hogy ne haljon éhen. Egy XV. századi magyar jobbágy viszont lehetett akár jómódú földbirtokos is, akinek saját béresei voltak, és külföldre vitte a marháit eladni.

De úgy összességében ha nézzük, akkor nincs igaza az #1-es válaszolónak, mert a középkor nagy részében egy átlagos jobbágy elég rossz körülmények között élt, mivel nem volt orvosi ellátás, egyoldalú volt a táplálkozás, hatszáz féle járvány volt, és a termés nagyon könnyen oda lett sok dolog miatt (elfagyott, elhullottak az állatok valamiért, az ellenség elvitt mindent stb.), úgyhogy hiába éltek a földből az emberek, ez nem jelentett semmit. Pláne úgy, hogy a terméshozam nagyon kicsi volt, így pl. a megtermelt gabona felét vetőmagnak kellett felhasználni. A gyakori háborúk, hatalmaskodások stb. is eléggé megkeserítették az emberek életét. Ahhoz képest, amilyen létbiztosságban élünk mi, el sem tudjuk képzelni egy akkori ember életét. Úgyhogy biztosan nem voltak izomkolossusok, ehelyett sokszor legyengült szervezetű, gyenge immunrendszerrel rendelkező emberek voltak az egyoldalú táplálkozás, gyakori éhínség, kórokozók, tetvek, és ez ezek által hordozott betegségek miatt.

Ez nyilván igaz, de az sem véletlen, hogy tele van a középkor olyan időszakokkal, amikor drasztikusan visszaesett Európa lakosságának száma az éhínségek vagy a háborúk miatt. Ezek olyan mértékű visszaesések voltak (és számszerűsítve vannak), amilyeneket ma már el sem tudnánk képzelni. Emellett persze vannak periódusok, amikor melegebbre fordult az éghajlat, jobb volt a termés, vagy egy-egy nagyobb háború befejeződött - ilyenkor a lakosság száma növekedni kezdett.

Szóval, mint írtam az első hozzászólásomban - a középkor egy hosszú időszak, és mindenre van rá példa. Ezért nincs igaza annak, aki szerint végig éheztek és le voltak gyengülve, de annak sincs, aki szerint végig dőzsöltek a földi jóban.

De annyi mindenesetre átlagosan elmondható, hogy a táplálkozásuk sokkal egyoldalúbb volt, mint a mienk (télen nem vettek zöldséget, gyömölcsöt az üzletben, mint mi, nem volt annyiféle élelmiszer, húshoz nem jutottak úgy, és olyan gyakran, mint mi, az ételeket sem tudták annyiféleképpen elkészíteni stb.). Tény, hogy a feudális megművelési eljárásokkal korlátozott mennyiségben tudtak élelmiszert előállítani, és az adott földterület a népességet nem mindig tudta eltartani. Az is tény, hogy ha jött egy hidegebb periódus az éghajlatban, vagy egy háború, akkor az akár katasztrófa lehetett egy adott vidéken. Sokkal jobban ki voltak szolgáltatva külső tényezőknek, mint mi. És szerintem azzal is nehéz vitatkozni, hogy az egészségügyi ellátás sehol nem volt, csak kuruzslók és ilyesmi hókuszpókuszolók látták el őket, ha valamilyen egészségügyi problémáik voltak, és ezek inkább ártottak, mint használtak. Az akkori ember olyan betegségekbe is bele tudott halni, amit mi el sem tudunk képzelni. Mi csak kapunk egy gyógyszert rá, azt beszedjük, és pár nap múlva el is felejtjük, hogy betegek voltunk. Az akkori ember viszont szenvedett tőlük, és sokszor meghalt.

Úgyhogy szerintem sokkal rosszabb színben voltak, mint mi. A középkori ember fiatal korában még talán egészséges, erőteljes testalkattal bírt, mert a fiatal szervezet jobban ellenáll a betegségeknek. 30 év felett viszont kb. annyi nyavaja gyötörte már őket, mint ma egy 70 évest. Mivel nem voltak mai gyógyszerek, pl. egy tüdőgyulladás is leverte őket a lábukról, és olyan szövődmények is kísérhették a betegséget, amiből soha életükben nem gyógyultak ki. És ezerféle betegség van, amire ha az ember nem szed gyógyszert, akkor átterjed, vagy a legyengült immunrendszer miatt mégtöbb kórokozó fészkeli be a szervezetbe magát, és az ember szervezete csak romlik és romlik. És abban az időben semmiféle védőoltás, gyógyszer, de még normális diagnosztika sem volt. Nem véletlen, hogy teljesen átlagos volt, hogy 40 éves korban meg is haltak.

Én elhiszem, hogy vannak, akik romantikával tekintenek a régi korok felé, hogy akkor minden szép és jó volt. De egy kis gondolkodással szerintem egy józan ember beláthatja, hogy a középkorban ilyen egészségügyi feltételek mellett, amiket leírtam, az ember nem élt egészségesen, és nem élt sokáig.

Egyébként ha megnézzük ma Romániát, még igazolja is az a szavaimat, ami most van. Ugye ott divat lett elutasítani a kanyaró elleni védőoltást, és tessék, most kanyarójárvány tombol ott, már több ezer ember elkapta a betegséget, és sokan meg is haltak. Pedig a XXI. században vagyunk.

El lehet képzelni, hogy ha ez a védőoltás hiánya a modern korban ilyen problémát okoz, akkor mi lehetett a középkorban, ahol semmilyen védőoltást nem kapott senki soha életében. De még egyszerű fájdalomcsillapító sem volt, nemhogy antibiotikum stb. Hány féle betegség, járvány, fertőzés, vírus stb. gyötörhette az embereket, és milyen járványok tombolhattak... Ne mondja már nekem valaki, hogy csak azért, mert néha felhajtottak egy-egy nyulat az erdőben, már olyan izomkolosszusok voltak, mint a mai ember... Amikor a himlőtől a kanyaróig és tüdőgyulladásig minden átment rajtuk...

Nézd meg egy dokumentumfilmben az etióp éhezőket. Na kb.olyan bőrben lehettek a középkori parasztok is.

A 19.század végi és korai 20.századi parasztemberek viszont elég jó fizikai erőnek örvendtek mert a sok fizikai munka mellé megfelelő tápláltság is párosult.