Görgei északi hadjáratánál Windischgrätz ellen ki nyer?

Hát az északi hadjárat, a jelen idő használata, és a "Windischgrätz ellen ki nyer" mondatrész.

Szóval északi hadjáratot nem vezetett Görgei, legalábbis nincs ilyen névvel illetett manőver a szabadságharcban. A téli hadjárat volt az ami a Felvidéken zajlott, de ott meg nem állt szemben egymással Görgei és Windischgrätz, és nem került sor döntő összecsapásra.

Egyébként Kossuth 1849 februárjában Dembinszkyt tette meg a térség katonai főparancsnokává, vagyis a felvidéki hadjáratnak nem végig volt a főparancsnoka Görgei. A Branyiszkói-hágó elfoglalása után Görgeinek lehetősége lett volna arra, hogy egyesüljön Klapkával, és együttesen szétverjék Schliket, majd egyesült erővel megtámadják Windischgätz szétszórt seregtesteit, és egyenként megverjék őket. Erre azonban nem került sor, mert Dembinszky elvetette Görgei ötleteit, és egyszerűen összevont minden magyar sereget a Tisza környékére, és az osztrákok is így tettek.

A két sereg Kápolnánál találkozott egymással február végén. Az osztrák sereg parancsnoka Windischgrätz volt, a magyaré pedig Dembinszky. Mindkét tábornok ugyanolyan szerencsétlen, tehetségtelen, dilettáns senkiházi volt, akik csak azt tudták csinálni, hogy kóstolgatták egymást, és mindketten óvatosan visszavonultak. Semmi taktika, merész terv nem volt bennük, ami egy jó tábornoknak öszötönből jön, és ami csatákat dönt el. Dembinszky hallani sem akart Görgei ötleteiről, jól össze is veszett vele egyébként. A kápolnai csatát végül a magyarok vesztették el, ami azt jelentette, hogy a harcteret átengedtük az ellenségnek és visszavonultunk, de a sereg igazából nagyobb veszteségek nélkül szenvedett vereséget.

A felvidéki hadjárat végül is ezzel a vereséggel fejeződött be, tehát ez a válasz a kérdésedre.

A felháborodott magyar tábornokok egyébként felmondták az engedelmességet Dembinszkynek, mire Kossuth a helyszínre sietett, Görgeit kivégezni (azt hitte, hogy Görgei buzdította őket lázadásra). Amikor viszont kivizsgálta a helyzetet, rájött, hogy igazából Dembinszky alkalmatlan a feladatára, ezért leváltotta, és Vettel Antalt nevezte ki helyette főparancsnokká. Vettel Antal viszont nem igazán tudta irányítani a sereget a tábornokok közötti személyi ellentétek miatt, és emberileg sem nagyon volt ahhoz karizmatikus, hogy ebben a pozícióban helyt álljon, ezért alig egy hónapnyi főparancsnokság után betegségre hivatkozva lemondott. Ekkor Kossuth Görgeit tette meg ideiglenes főparancsnokká (ez már 1849 március vége), és ekkor tervezték meg a tavaszi hadjáratot Klapkával, amit rövidesen el is indítottak, és ami a magyar hadtörténet egyik legdicsőségesebb fejezete volt.