Tudtok mondani olyan nagy hadvezért a történelemben, aki sikeresen harcolt a népéért, de valamiért ellene fordult, átállt az ellenséghez és az ellenség oldalán harcolt tovább a sajátjai ellen?

Na, itt aztán vannak keveredések.

Először is, a kommunisták nem a "népért" harcoltak, hanem az eszméért. Egy orosz kommunistának a német munkás ugyanolyan "testvére" volt, mint az orosz. Nem véletlen a "világ proletárjai egyesüljetek" szlogen.

Kinizsi továbbra sem jó példa, amúgy amit írsz róla, az igazából gyakori volt a középkori magyar történelemben (és más ország történelmében is), vagyis igazából csak tipikus hatalmi harc a magyar nemesek között, hogy ki legyen az uralkodó. Igazából Kinizsi soha nem fordult Magyarország ellen, csak éppen Ulászlót támogatta és nem Corvin Mátyást, mert úgy ítélte meg, hogy az országnak így a jobb. Tehát a saját szempontjából ő soha nem fordult Magyarország ellen. Akkor lenne jó példa Kinizsi, ha még Mátyás életében átállt volna Ulászló oldalára, aki akkor cseh királyként harcolt Magyarország ellen...

És mint írtam, a fekete sereget azért kellett szétszórni, mert nem fizette őket senki, és dúltak-raboltak. Tehát még ezzel is az országot védte...

Talán nem jól írtam ki a kérdést, inkább úgy módosítom, hogy egy hadvezér, aki a saját országáért harcolt, valamiért átáll az ellenséghez. Erre Coriolanus valóban jó példa.