Vagy szabadság, vagy egyenlőség?

Az a véleményem, hogy elméleti szinten működhet. Valós egyenlőség a gyakorlatban nem kivitelezhető. A szabadság kivitelezhető de az emberi tényezőt figyelmbe véve előbb-utóbb elkerülhtetetlen, hogy ha már minimum 2 egyed van az egyik korlátozni fogja a másikat valamiben. A legprimitívebb példa az, hogy a térben azt a helyet foglalja el a kettes számú egyed, amit az egyes, így ez már nem teljes "szabadság".

Tehát a kézenfekvő válasz, egyik sem létezhet tökéletesen. (Ettől függetlenül vagy egy kielégítő szint, ami megvalósítható, de nem hibátlan.)

"Szabadság: Az az ember szabad, aki felismerte az erkölcsi szükségszerűséget és döntését szabad elhatározásából hozza meg." Forrás: Harcz László: Az evolúció filozófiája fogalomtára.

Egyenlőség: ennek a szigorúbb, rövid fogalommeghatározását még nem dolgoztam ki, de én ezt a fogalmat is az élet fenntartása, az evolúció felől közelítem meg.Tehát:

Az egyenlőség (kb.!): Minden ember egyenlő esélyt, lehetőséget kap az értékes, erkölcsös, vagyis az élet fenntartását segítő magatartásra, azáltal, hogy az egyetlen és oszthatatlan emberi faj tagjaként születik meg. A társadalmi rangja induláskor elvileg tehát mindenkinek egyenlő. Ebből következően a társadalomban a gyakorlatban elfoglalt rangja attól függ, mennyire tesz eleget ebbéli (erkölcsi) kötelezettségeinek. Tehát az egyenlőség azon alapszik, hogy mindenki azonos esélyt kap a jó, a hasznos, az erkölcsös emberi magatartásra, ezáltal a kötelezettségei is egyenlőek: mindenki köteles teljes erejéből a közjót, az erkölcsöt szolgálni.

Ezt csak most, egy-két perc alatt dolgoztam ki, de szerintem kiindulásnak jó, mert az egyenlőség lényegét, a csíráját már ez is magában hordozza.

Lehet hablatyolni sokmindent, de amikor valaki nem az élet fenntartásából, mint legfőbb követelményből indul ki, akkor számomra idegesítő hablaty az egész dumája.

Ha a két meghatározás közös részét, tehát a célját nézzük, akkor nem kétséges, hogy létezhetnek együtt, sőt szükséges is a létezése mindkettő fogalomnak ill. jelenségnek.

A szabadság szerintem az élet fenntartásáért cselekvő ember képességbéli szempontjait jeleníti meg: értelmileg, jellemileg és akaratszabadság szempontjából cselekvőképes helyzetben van-e; az egyenlőség pedig azt jelenti szerintem, hogy születésekor mindenki azonos jogot kap arra, hogy a legfőbb jó érdekében cselekedjék, ezért ezt a jogot társadalmilag is meg kell kapnia, viszont "ennek fejében" köteles képességei szerint teljes erővel, igyekezettel ezen kell fáradoznia.