Egy mai ember meg tudna élni, a 17. század végén,18. század elején ha hirtelen ott találná magát? Ha egy mai nagyon kis faluból vagy tanyáról származó gazda vagy egy hajléktalan találná ott magát, könnyebben beilleszkedne, mint egy városi ember?

A túlélés érdekében a legtöbb ember beilleszkedne. Van a YouTube-on több videó sorozat ("Ásó, kapa, kamera" és "River Cottage" címmel), ami arról szól hogy valaki városról költözött ki egy tanyára vagy kis erdélyi faluba önellátónak. Nagyon jól belejöttek az ottani életbe, sőt vissza se akarnak költözni a városba. A 17. századi körülményekhez is alkalmazkodnának.

Szinte biztos hogy nem tudnának ellenállni a kísértésnek hogy a mai tudásukat hasznosítsák a múltban.

Szerintem be tudna illeszkedni, különösen, hogy bizonyos területeken nagyobb tudással rendelkezne, mint az akkori átlag. Viszonylag kevés szaktudást igénylő munkákba pedig bele lehet rázódni.

Az is fontos kérdés, hogy hány éves az illető. Egy fiatal könnyebben tanul, de egy középkorú már nagyobb élettapasztalattal, és jobb probléma-megoldó képességgel rendelkezik.

Abból is kiindulhatsz, hogy a 20. század első fele (itthon legalábbis) elég kemény volt, nem volt ekkora bőség, és viszonylag sok olyan idős van, akik még abban a korszakban nőttek fel. Annyira nincs is messze az a korszak, mint gondolnánk.

A mai tudás nehezen lenne hasznosítható a múltban, vagy esetleg egy elszigetelt közösségben. Például egy orvos hiába tudja, hogy torokgyulladásra antibiotikum kell, szívritmuszavarra meg bétablokkoló, ha az nem áll rendelkezésére. Az erdőn-mezőn szedhető gyógynövényeket meg nem ismeri, így feltétlen hátrányban lenne a helyi füvesasszony tudásával szemben.

A magam részéről biztos, hogy az első télen megfagynék, ha addig nem halnék éhen.

"A mai tudás nehezen lenne hasznosítható a múltban, vagy esetleg egy elszigetelt közösségben."

Azért ez nem feltétlenül igaz minden tudásterületre.

A high-tech technológiát és anyagokat nem igénylő mechanikai ismeretek nagyon jól hasznosíthatóak lennének.

Például a versenyképes mérnöki tudásra is azt szokták mondani, hogy részben technológiától függetlennek kell lennie, mivel 10 év alatt, vagy munkahelyről-munkahelyre rengeteget változik a környezet.

Az igaz, hogy sok eszköz nem adott, viszont sok olyan speciális tudásunk van, ami abban a korban kiemelkedőnek számított volna. Elég abba belegondolni, hogy az általános oktatás Mária Terézia idejében kezdett terjedni, előtte legfeljebb egyházi iskolák léteztek. Tudunk írni, tudunk olvasni, beszélünk idegennyelveket. Mondjuk még speciálisabb - eü/tudományos/közgazdasági/mezőgazdasági ismeretek, vagy például ott van az integrálás/deriválás, diffegyenletek használata, ami lényegében ebben a korszakban született meg.

Ha úgy vesszük a kérdést, hogy normál paraszti/munkási/kispolgári életet kéne élnünk, akkor azt mondanám, hogy sok dolog keményebb volt akkoriban, de bele lehet rázódni. Nyilván ha ezek a feltételek, akkor nem vehetjük úgy a kérdést, hogy most akkor az ősz közepén kiraknak minket egy szál ruhában az 1700-as évben.Ilyenkor az lenne a releváns, ha mondjuk egy "pálya kezdő" emberrel testet cserélnénk, de a tudatunk megmaradna.

Itt igazából sok felé is lehetne bontani a kérdést.

Az ember hogy használhatja ki a mostani tudását:

-semennyire, ha lebukik, vége van

-kihasználhatja, de korhű, átlagos életet kell élnie

-kihasználhatja, és bármilyen polgári/(mezőgazdasági) szakmába képes belevágni

-lehet "jövőbe látó géniusz"

-nem fair információ használata (mint pl. ma a lottó, tőzsde, befektetések)